Az MSZP parlamenti képviselői nem tesznek esküt az új alkotmányra – jelentette ki Mesterházy Attila, aki egyúttal nem tartja elképzelhetetlennek a parlament feloszlatását, és új választások kiírását. A szocialisták elnöke a Népszava szombati számában megjelent interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy "a következő választásoknak akkora tétje lesz, mint a rendszerváltás óta egyiknek sem". Ez eddig jól hangzik. De akkor az MSZP milyen alkotmány alapján képzeli el azt a bizonyos "következő választást"?

A 2012-ben esedékes előrehozott választás lehetősége az elmúlt hetekben többször is felmerült. Török Gábor politológus óva intette a Fideszt ennek a kártyának a kijátszásától, hacsak nem érzi úgy, hogy 2012-ben biztosan jobbak a győzelmi esélyei, mint 2014-ben lennének. Azt, hogy a Fidesz előrehozott választásokra készülne, Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, majd utóbb Lázár János fideszes frakcióvezető is hevesen cáfolta.

A Fidesz vezetői nyilván nem hazudnak: meglehet, a kormányzó párt tényleg nem készül előrehozott választásokra. Ám ennek a politikai fordulatnak a lehetősége vélhetően éppen az állampárt köreiből szivárgott ki, így nagyon valószínűnek látszik, hogy a Fidesz már az alkotmányozásnak nevezett parlamenti komédia kezdetén tisztában volt vele, hogy ezt a ciklust ebben a formában nem fogja végigcsinálni. A nagy sietség tehát indokolt: a vagy a Fidesz saját döntése nyomán, vagy az ellenzéki pártok eskü-bojkottja miatt netalán idő előtt feloszlatandó jelenlegi országgyűlésnek sebtiben meg kell hoznia egy sor sarkalatos törvényt. Azokat, amelyekkel egyfelől bebiztosíthatja magának a győzelmet a következő választásokon (ld. határon túliak szavazójoga, plusz voks a családosoknak, 200 fős parlament stb.), illetve súlytalaníthatja az ellenzéki támadásokat (ld. annulált Alkotmánybíróság), másrészt azokat, amelyek segítségével az esetleges ellenzékbe szorulás esetén szét tudja verni a következő kormány munkáját (ld. Költségvetési Tanács vétójoga, ezer évre bebetonozott legfőbb ügyész és Médiatanács stb.).

Mindez persze csak hipotetikus okoskodás. Nagyon is valós azonban a kérdés: az MSZP, amely ebben az országgyűlésben mereven elutasítja a Fidesz-alkotmányt, egy esetleges előrehozott választás során már elfogadja azt? És mégis, milyen alaptörvényre épülő választójogi törvény alapján kiírt választásra gondol Mesterházy? Vagy akkor majd egy gyors választás erejéig ideiglenesen mégis elfogadja a Fidesz által összetákolt alkotmányt? Vagy, ha következetes akar maradni, akkor egyáltalán nem is lesz hajlandó most már sohasem sorompóba állni? Hiszen ahhoz, hogy számára elfogadható alkotmány szülessen, olyan mértékű konszenzusra, illetve parlamenti többségre van szükség, amiről a szocialisták egyelőre nem is álmodhatnak...

Minden jel arra vall, hogy a Szentkirályi utcában széles mosolyt húz az arcokra az MSZP karakán állásfoglalása. A jelenlegi helyzetben ugyanis minden létező és a közeljövőben elképzelhető szél a Fidesz vitorláit dagasztja.

Hajrá fiúk, hajrá Fidesz-Magyarország!