A Fidesz-KDNP kormányzás szabadságot és demokráciát szűkítő lépései nem esetlegesek. Aki nem érti a logikát, ami az egyes lépések hátterében van, az káoszt, kapkodást, zűrzavart lát, és nem tudja, mi várható. Szó nincs semmiféle zűrzavarról, egy jól működő gépezet pontosan illeszti össze az egymásba illő fogaskerekeket. A liberális polgári demokráciát egy új állami berendezkedés váltja fel. Ez nemcsak nevében lesz új, miszerint a Magyar Köztársaságból Magyarország lesz, bár ez is jól kifejezi a változás lényegét. Az Orbán-kormány kiválóan végzi munkáját, mondhatni, hiba nélkül működik, már ami ezt az átalakítást illeti. Az más kérdés, hogy az Alkotmány, amelynek alapján ők most kormányoznak, nem teszi lehetővé azt, amire készülnek. A választásokon győztes párt saját világnézetét viheti a kormányzásba, ameddig kormányoz. De nem húzhatja rá az államra a saját világnézetét. Erre bármilyen nagyságrendű választási győzelem sem ruházza fel. Az érvényben levő magyar alkotmány tiltja, hogy bárki a hatalom kizárólagos birtoklására törekedjen. Az új alkotmány tervezete pedig kimeríti ezt a tényállást. Ehhez ráadásul fülkeforradalmat kellett hazudni. Az amerikai alkotmány ezt úgy zárja ki, hogy az alkotmányt kiegészíteni lehet, de újat írni nem. Az alkotmány ugyanis megkérdőjelezhetetlen alapelvekre épül. Az amerikai alkotmány a hatalmi ágak megosztásának montesquieu-i elméletére támaszkodik. A szerkezete is így épül fel. Ennek lényege az, hogy az állam felett nem az egyház gyakorolja az ellenőrző szerepet, hanem a fékek és ellensúlyok rendszere.

A két választás

Anélkül, hogy túlzott elméleti fejtegetésbe kezdenénk, a jelenlegi helyzet megértéséhez fontos néhány történeti összefüggés feltárása. A középkorban az állam működésének alapjait a szentágostoni államelmélet határozta meg. Ezt váltotta a demokratikus államfelfogás, amely Montesquieu elméletére épül (ennek előzménye Arisztotelész elmélete a Politika című művében, amit Locke fejlesztett tovább).

A trón és az oltár középkori szövetségének alapja Szent Ágoston tanítása (lásd Isten állama című művét). Ennek lényege, hogy az ember az eredendő bűn miatt romlott. Elkerülhetetlen, hogy a hatalmat önös érdekeire használja. Ha ebben nem korlátozzák, zsarnokság jön létre. Szent Ágoston szerint erre a korlátozásra egyedül az egyház képes. A közjó az egyház és az állam szövetségéből fakad. Ha bárki azt gondolná, hogy ez egy elavult elmélet, amelyhez a ma emberének semmi köze, az téved. A szentistváni állameszme is erre épül, ez annak magyar változata. Teleki Pál miniszterelnök 1939-ben a Katolikus Nagygyűlésen így határozta meg a jelentését: „a Szent István-i állameszme két hagyománynak, a lélek két tartalmának, a magyarnak és a kereszténynek egységesítése. Ez a gondolat nemzeti és keresztény, mint két eszme, két valóság, két hagyomány házassága a Duna-medence templomában.” A Szent Korona beemelése az új alkotmány preambulumába a nemzeti és a keresztény eszme újabb házassága a Duna-medence templomában. A korona nemcsak a királyság jelképe, hanem a pápát is jelenti, aki a koronát küldte. A Szent Korona jelenti az egyház bevonását a hatalomba.

A történeti alkotmányhoz való visszatérés emlegetése ezt jelenti. Jelenti a szentágostoni államelmélethez, a trón és az oltár szövetségéhez való visszatérést, az egyház kontrollját az állam fölött. Jelenti a szentistváni állameszme uralmát, amit Teleki Pál a két világháború közötti keresztény-nemzeti állam alapjaként említ. Hóman Bálint szerint a szentistváni állameszme „alapját vetette annak a sajátosan magyar fejlődésnek, aminek legjellemzőbb, mert legmagyarabb terméke a szent király magángazdaságából a magyar nemesség önkormányzatának erős várává lett vármegye, ennek pedig legszebb és legkifejezőbb szimbóluma István király megszentelt koronája.” Ismerős? Világos, hogy miért kell vármegye?

A szentágostoni, szentistváni államelméletben nem az államé a vezető szerep, hanem az egyházé. Az állam fölött áll az egyház, a király fölött a pápa. Az egyház ideológiája határozza meg az állam működését, az állam az egyház világnézetéből vezeti le törvényeit és működését. Az egyház hivatott arra, hogy szellemileg felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljon az állam fölött. Semjén Zsolt ezt nagyon szemléletesen úgy mutatta be a Fidesz és a KDNP viszonyában, hogy a Fidesz a hajó, a KDNP pedig a horgony, amely „az örök értékekhez köti”. Ez a titka annak, hogy – miképpen Semjén mondja – “a Fidesz-KDNP szövetség a magyar történelem legsikeresebb konstrukciója”. Azért, mert kipróbált, ősi mintát követ. Történelmi távlatokban gondolkodnak, és az ágostoni minta alapján építkeznek. A sokak által jelentéktelennek tartott KDNP az, amely valójában a vezető szerepet gyakorolja. Semjén az igazán erős ember, mögötte áll a nagyobb hatalom, a világegyház. Semjén közvetíti az ideológiát, Orbán végrehajtja. Orbánnak megtetszett az autokratikus vezetésre épülő államforma modellje, amely a nagyságot, a teokratikus kormányzást, az uralkodást ígéri. Nem véletlen, hogy Orbán ennyire bejáratos a Vatikánba. Semjén, mint Lucifer Az ember tragédiájában, ott áll Orbán mellett, és súgja a fülébe, mi a következő lépés. Ebből a hagyományból vezethető le a nemzet kirekesztő értelmezése, a magyarság fogalmának kisajátítása, a liberalizmus-ellenesség, az úri világ antiszemitizmusa, valamint a durva antikommunista retorika. Akinek volt szerencséje katolikus teológiára járni, mint nekem és Semjén Zsoltnak, az máris otthon érezheti magát. Ez a jobboldali hagyomány az, amely a rendszerváltás óta fenyegeti a magyar demokráciát, és most meg is dönti azt. A jobboldal ereje a politikai katolicizmusban van. Innen ered az identitása, ide nyúlnak vissza a szellemi gyökerei. A Fidesz is akkor lett a jobboldal elfogadott pártja, amikor a katolikus egyház befogadta. Amikor Orbán elmegy a Vatikánba, akkor a főnökéhez megy. Aki ezt szem elől téveszti, annak nincs esélye Orbánnal és a jobboldallal szemben.

Giordano Bruno

Ennek ellentéte a montesquieu-i államelmélet, amely a modern polgári demokráciák alapja. Montesquieu forradalmi újítása abban állt, hogy kirúgta a papokat az állam működéséből, elválasztotta az államot az egyháztól. Ez a reformáció és a felvilágosodás csúcsteljesítménye, az emberi szabadság alapja. Az így létrejött világnézetileg semleges állam nyitott utat a polgárosodás előtt, a vallásszabadság, a felekezeti egyenlőség, a zsidók emancipációja és a klasszikus emberi jogok előtt. Ez vetett véget a feudalizmusnak, a középkor sötétségének. Az amerikai alkotmány erre épül, ez Amerika sikerének titka, ez az amerikai szabadság és jólét alapja. Montesquieu és Szent Ágoston, illetve ami az ágostoni államelméletből megmaradt: ez Amerika és Európa konfliktusának, különbségének kulcsa. Amerikának is az európai történelem bizonyította, hogy alapvetően ez a két út áll a nemzetek előtt. Vagy az egyház gyakorolja az állam fölötti ellenőrzést, vagy a hatalmi ágak szétválasztása nyomán képesek azok egymást korlátozni. A kettő kizárja egymást. Magyarország a rendszerváltáskor az amerikai modellhez közel álló úton indult el, most pedig visszatér Szent Ágostonhoz. A polgári demokraták nem voltak elég erősek és hitelesek ahhoz, hogy megvédjék Montesquieu-t, a felvilágosodást, a szabadságot, ezért a szentistváni, ágostoni, szentkoronás, középkori egyházi hagyományra épülő feudális hagyomány győzött. És a modern, korszerű, szabad állam helyett új alkotmányt, új államot ad.

A fentiekből sok minden érthetővé válik. Ha megfigyeljük, az Orbán-kormány azonnal a „fékek és ellensúlyok rendszerének” felszámolásával kezdte. Tudatosan folyik az átalakítás. Ahol ezt nem tehette meg, oda a saját embereit ültette. Erről Montesquieu ezt mondta: „Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, és azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” Továbbá: „minden elveszne akkor, ha ugyanaz az ember vagy a főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, a közhatározatok végrehajtásának hatalmát és a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái fölötti ítélkezés hatalmát.” Az ágostoni elmélet szerint ezt nem a hatalom megosztása, hanem az egyház tekintélye és erkölcse akadályozza meg. Csakhogy erről már kiderült, hogy semmit nem akadályozott meg, ellenkezőleg, az egyház is megromlott, és a világi hatalommal együtt zsarnokoskodott. Most is ez várható.

Téved tehát az, aki csak annyit lát, hogy Orbán Viktor a személyes hatalmát építi. Ez egy rendszer, a szentágostoni államelmélet bevezetése Montesquieu államával, a hatalmi ágak szétválasztására épülő demokratikus állammal szemben. A sajtószabadság is ez utóbbinak a terméke. A szentágostoni katolikus államban nincs helye a sajtó demokratikus szabadságának. Ezért kellett új médiatörvény, ezért nem hajlandóak engedni belőle egy vesszőt sem. És ezért nem lehet senkinek kétsége afelől, hogy ezt milyen mértékben fogják használni. Pontosan annyira, amennyire azt egy középkori, feudális, katolikus állam megköveteli. Emlékszik még valaki Giordano Brunóra? Mielőtt elevenen elégették volna, kivágták a nyelvét, hogy ne szólhasson lázító hangon a néphez. Ez az ágostoni sajtószabadság. Ezt felügyeli majd Szalay Annamária július 1-je után. Orbán alkotmánya tehát nemcsak egyszerűen önkényt épít ki, hanem a felvilágosodás előtti korba viszi vissza Magyarországot. Véget vet a szekularizált, világnézetileg semleges államnak. A papok országa leszünk.

A szisztematikus alkotmány

Ha a készülő új alkotmányt egy mondatban akarnánk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy az Montesquieu kivégzése és Szent Ágoston feltámasztása. Párhuzamosan szolgálja a hatalmi ágak szétválasztásának megszüntetését, valamint a kereszténység felügyelte állam megalapozását. Az egyik oldalon felszámolják a fékek és ellensúlyok rendszerét, a másik oldalon megteremtik a keresztény-nemzeti államot. A nemzeti hitvallásnak nevezett preambulum élén ott áll, hogy Isten áldd meg a magyart, ami utal a Himnusz első sorára. Ám nem a Himnuszt jelenti. Istent helyezik az alkotmány, a kereszténységet az állam fölé. A Montesquieu-re hivatkozó amerikai alkotmány a népre hivatkozik (Mi, az Egyesült Államok népe), a Fidesz tervezete a nemzetre (Mi, a magyar nemzet tagjai). Nem kell magyarázni a kirekesztő jelleget. Erről az Ésben elolvasható Kis János kiváló tanulmánya.

A második mondat már a szentágostoni és a szentistváni állameszméről szól: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Ezután még büszkék vagyunk erre-arra, majd jön a kulcsmondat: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ha nemzetmegtartó a kereszténység, akkor minden erre alapul. Az állam a kereszténységnek alávetve működik, mert a nemzet fogalma erősebb, mint az államé. A nemzet fölött álló kereszténységet pedig az egyház képviseli, amely befolyását és uralmát a II. vatikáni zsinat óta a kereszténydemokrácia útján fejti ki. Ez nem más így sem, mint Szent Ágoston elmélete, a középkor, a feudalizmus, a politikai katolicizmus. Ebből vezetnek majd le minden sarkalatos törvényt, amelyek az egyházi ideológiának alávetett állam működésének részleteit tartalmazzák. Már a vasárnapi kötelező munkaszüneti nap is ennek jegyében fogant. Katolikus ember vasárnap nem dolgozik, katolikus állam lakója vasárnap nem vásárol.

Összeesküvés

Akik összeesküvés-elméletet feltételeznek a fenti eszmefuttatás mögött, azok nem ismerik az európai szellemtörténetet, az egyház történetét, a Vatikánt, az államelméletet, de még Bibó István erről szóló akadémiai székfoglalóját sem. Itt ugyanis valódi összeesküvésről van szó. A katolikus egyház soha nem adta fel, hogy „Isten államát” építse fel, és maga is egy állam. Amikor az ágostoni államelmélet direkt formájában megbukott, és a modern demokráciákban lehetetlenné vált annak nyílt képviselete, a II. vatikáni zsinat után taktikát váltottak, és a kereszténydemokrácia révén próbálják eredeti céljaikat elérni.

A kereszténydemokrácia legális módon illeszkedik a többpárti demokráciába, de valódi törekvései antidemokratikusak. A végső cél az ágostoni állam, a trón és az oltár szövetsége (ahol a trón az oltárnak alárendelve működik). Erre évszázadok óta kidolgozott receptek állnak rendelkezésre, amelyeket mindig hozzáillesztenek a kor adottságaihoz. A „hajó és a horgony” kísérleti terep az adaptáció számára. Magyarország a politikai katolicizmus mintaállama lehet. Orbán a középkori keresztény Európa restaurációjának előfutára, faltörő kosnak tekinti magát. Innen a magabiztosság, a szilárd küldetéstudat. Ezért gondolja, hogy minden intézkedése követőkre talál majd, Európa jön majd utána. A világválságból ugyanis a katolikusok azt a következtetést vonták le, hogy a liberális demokrácia, a kapitalizmus, a pénz uralma megbukott a világban (visszaköszönnek ezek a kijelentések Orbán beszédeiben is). A Vatikán kiböjtölte, hogy az „örök értékekhez” térjenek vissza az országok, mindenkinek kell egy horgony, kell egy Semjén. Ebben az értelemben Semjén egyszerűen csak a Vatikán ügynöke, megbízottja, helytartója a magyar kormányban.

Az új egyházi törvény

A fentiek miatt az egyik leglényegesebb sarkalatos törvény az egyházi törvény módosítása lesz. Nem azt kell nézni, mire hivatkoznak. A kereszténydemokrácia lényege, hogy mindig demokratikus látszatba csomagolja antidemokratikus céljait. Nem azért kell a törvényt módosítani, mert egyesek visszaélnek az egyházi státusszal. Ezek ellen törvényesen fel lehetne lépni. Nem is anyagi visszaélések miatt kell az egyházi törvényt megváltoztatni: vajon mekkora adót tudnak elcsalni olyan kis szervezetek, amelyek adómentességhez jutottak? Hol van ez a katolikus egyház milliárdjaihoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő érdekhez képest? Emiatt nem lenne szabad az egyházalapítás szabadságát korlátozni. Nem beszélve arról, hogy az adócsalást is lehet büntetni.

Az egyházi törvény módosítására a szentágostoni állam helyreállítása érdekében van szükség. Meg kell szüntetni a felekezeti jogegyenlőséget, ami a demokratikus állam egyik sarokköve. Államegyházi státuszt kell adni a katolikus egyháznak, amelynek ideológiája hatja át az alkotmányt és a leendő törvénykezést is. Ez a státusz lesz a „történelmi egyházak” kategóriája.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a katolikusok mellett a református egyház, az evangélikusok, a zsidó hitközségek szövetsége és a Hit Gyülekezete is helyet kap benne. Az izraeliták elővigyázatosságból követik a katolikusokat, hogy az antiszemitizmus ne lehessen újra állami ideológia. És anyagilag sem járnak rosszul. A többi felekezet, beleértve a Hit Gyülekezetét is, egyszerűen korrumpálódott, a koncon akar osztozni, és a hatalomból részesedni.

Az állam feletti irányítás a KDNP révén megmarad a katolikusok kezében, de a „történelmi egyház” kategóriába kerülő egyházak velük együtt az elnyomó rendszer részeivé válnak. Már a megkülönböztetett státuszt is „az állam életében betöltött kitüntetett szerepükért” kapják. Modern polgári demokráciában ilyen nincs. Amerikában ez elképzelhetetlen. Itt szűnik meg az egyház és az állam szétválasztása. Visszamegyünk a XVII–XVIII. századba. Vagy a még korábbi időkbe, Szilveszter pápához.

A Hit Gyülekezete megtérése

A fent vázolt folyamatnak van egy érdekes szereplője. A Hit Gyülekezete nem lenne fontos, ha – a gyülekezet vagy annak vezető lelkésze – nem lenne tulajdonosa az egyetlen ellenzéki televíziónak, az ATV-nek. Mert ha a Hit Gyülekezete elfogadja az államegyházi státuszt, a felekezetek közötti rangsorolást, és része lesz az ágostoni államnak, hogyan lehet az ATV a hatalmi ágak szétválasztására épülő demokrácia híveinek televíziója? A Hit Gyülekezete megalakulása óta tisztában van Szent Ágoston és Montesquieu ellentétével. Aki olvas hites irodalmat, bárhol megtalálhatja ezt. A Hit Gyülekezete nem tévedésből vagy tudatlanságból sodródott a Fidesz oldalára. Ez árulás. Hogyan lehet hinni egy áruló televíziójának?

A Hit Gyülekezete Luther Mártonnal vallotta, hogy a Jelenések könyvének 17. fejezete a katolikus egyházról szól, amely a „parázna asszony” képében, mint hamis egyház, „a népeken ül”. A világi hatalommal összefonódott egyház, „akivel paráználkodtak a Föld királyai, és az ő paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai”. Róma a „szellemi Babilon”, amiből az következik, hogy a katolicizmus az ördög szervezete, ezért az a politikai jobboldal, amely ebből nőtt ki, szintén az ördög irányítása alatt áll. Ez a Hit Gyülekezete tanainak része volt. Ehhez képest most a „történelmi egyházak” közé lép, beáll a szellemi Babilon mellé.

A Hit Gyülekezetét nem véletlenül hívták „amerikai típusú szektának”, mert az egyház és az állam szétválasztásának elvét az amerikai alkotmány (Montesquieu) értelmében vallotta. Ellenezte az állami támogatást, önfenntartó volt, mint az amerikai egyházak. Nem véletlenül gyűlölte őket a katolikus egyház, hiszen tudatosan a szentágostoni modell ellen léptek fel, és még sikeresek is voltak. Politikai képviseletet találtak az SZDSZ-ben, amely szintén a felvilágosodás liberális elveit képviselte. A Hit Gyülekezete volt az egyik legnagyobb kihívás és akadály a szentistváni állam kiépítése útjában.

A Hit Gyülekezete teológiai folyóirata, az Új Exodus számos esetben kifejtette, hogy Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levele kapcsán teljesen más az egyház feladata, mint az államé, ezért a kettőt élesen meg kell különböztetni egymástól: az állam nem avatkozhat az egyházak életébe, nem rangsorolhatja őket, nem sértheti a felekezeti egyenjogúságot, nem teremthet különböző feltételeket a hitélet gyakorlásához. Nem avatkozhat bele a lelkek piacába, az egyházak szabad versenyébe. Hasonlóképpen az egyházak nem ellenőrizhetik vagy irányíthatják az államhatalmat, nem vehetik igénybe az államot saját világnézetük társadalmi érvényesítésére. Ahol ezeket az elveket megsértik, ott vége az emberi szabadságnak.

Németh Sándor vezető lelkész az Új Exodus 2001. június 1-jei számában kifejti: „a tényleges kereszténység egy plurális, demokratikus társadalomban nem foglalhatja el az államegyházi státust, mert e státus szükségszerű következménye az lenne, hogy megsérti a relativisztikus vallási értékeket valló polgárok lelkiismereti és vallásszabadságát. Ez pedig összeférhetetlen az Isten országának jelenleg érvényben lévő törvényszerűségeivel, amelyek szerint a kereszténnyé válás egyik előfeltétele a szabad akarat alapján hozott személyes döntés, amely során valaki az evangélium üzenetének befogadása után elismeri a Názáreti Jézust Isten Fiának. (…) A tényleges kereszténység legjobb helyzete az államtól független státus. Így az illegalitás, üldözés közepette is – mint ahogy ez a történelem során többször is beigazolódott – hatékonyan képes Isten Igéjét hirdetni és terjeszkedni. Az egyház és az állam összefonódása során viszont – különösen, ha egyházi célok szolgálatára állami szerveket, pénzeket használnak fel – a keresztény hit kirekesztő jellege szükségképpen politikai rangot nyer, ami negatívan határozza meg az adott politikai rendszert, eltorzítja a jogállamiságot, tömegeknek okoz valós jog- és érdeksérelmet, mert az egyházi, klerikális érdekérvényesítést számos esetben a nemzeti érdekek kárára helyezi előtérbe. (…) A kereszténység áldás a társadalomra, ha az államtól független; de a kettő szimbiózisa átkot jelent a nemzet számára. Ezt Európa több mint másfél évezredes történelme eléggé nyilvánvalóan bizonyította, így még akkor is tény marad, ha a mai magyar társadalom jelentős része, számos politikusa és vezetője ezt nem hajlandó tudomásul venni, és olyan kísérletbe fogtak, amely fölött a történelem már többször is ítéletet mondott.”

Ezek a reformáció, a felvilágosodás gondolatai, a szabadság üzenete. Csak egyetérteni lehet Németh Sándorral. Annál meglepőbb, hogy ezt azonnal elfelejtette, amint a Hit Gyülekezete is megkaphatja a „történelmi egyház” besorolást, és elnyerheti az államegyházi státuszt. Ezt a kettőt maga a Hit Gyülekezete azonosította korábbi kinyilatkoztatásaiban. Amikor az előző Orbán-kormány kísérletet tett arra, hogy ugyanígy megváltoztassa a törvényt, akkor arról a Hetek, a Hit Gyülekezete hetilapja 2002. március 8-án kelt cikkében „Keresztényüldözést ígér a Fidesz” címmel számolt be. Ebben a „kirekesztés és a jogfosztás programjának” nevezték a felekezeti egyenjogúság megszüntetésének tervét, amelyet most lelkesen üdvözölnek. A „vallásszabadságot alapjaiban fenyegető” javaslatról beszéltek, amely „több tízezer magyar állampolgár megbélyegzését és kirekesztését” jelentené. Azt a jelenleg is létező tervet, hogy az új vallási közösségeket hitelvi vizsgálatnak vetnék alá, „modernkori inkvizíciónak” mondták. Ugyanazokról a szakértőkről, akik a mostani tervezetben is eldöntenék, mi egyház, és mi nem az, azt állították, hogy ezek „a katolikus egyház lobbiszervezeteinek tanácsadói”, akiket „a történelmi egyházak iránt elkötelezett állami tisztségviselők kérnek fel közpénzekből magyar polgárok sértegetésére és diszkriminálására”. Ehhez képest most Hack Péter azt mondja, hogy az 1990. évi IV. törvény betöltötte szerepét, nincs már rá szükség. A felekezeti jogegyenlőség megszüntetésével már nincs jogsérelem, nincs átok, nem torzul ettől a jogállam.

Miért adták fel az elveiket? Vagy mindig is ilyenek voltak? Esetleg egy okos katolikus elolvasta a Hit Gyülekezetéről írott, Fesz van című könyvemet, amelyben utaltam arra, hogy Németh Sándor lelke mélyén irigyelte a Vatikánt, és ha – ahelyett, hogy üldöznék – szóba álltak volna vele, boldogan kiegyezett volna velük? Sokba kerül az ATV? Rájöttek, hogy könnyebb megvenni, mint legyőzni őket?  Ez történt. A Hit Gyülekezete paktumot kötött a Fidesszel, s e megállapodás alapja az, hogy a katolikusokkal egyenrangú egyházi besorolást kapnak. A Népszabadság 2010. március 17-i számában megjelent híradás szerint a Fidesz azt kérte, hogy a Hit Gyülekezete ne támogassa az MDF-et a parlamenti küszöb elérésében. Ennek eredményeképpen az MDF sok helyen „véres verejtékkel” sem tudta összeszedni a kopogtatócédulákat. Cserébe a Fidesz azt ígérte: „egyeztetik majd az egyházakkal kapcsolatos törvényalkotási elképzeléseiket a gyülekezettel”. Egyházi nyelven ez azt jelenti, hogy ígéretet kaptak arra, hogy a törvény a katolikusokkal egyenrangú státuszba emeli őket. 1998 és 2002 között a Fidesz mint destruktív szektát emlegette a Hit Gyülekezetét, amely felbomlasztja a családokat. A Hit Gyülekezete a Fidesz kérésére hátba szúrta az MDF-et, kivégezte Orbán jobboldali riválisát, kicsinálta Dávid Ibolyát. Cserébe bekerül a szentágostoni államszervezet államegyházi státuszába. Vagy még valami mást is nyújt ezért? Ezzel százmilliós bevételekhez juthatnak, anyagilag is jó üzlet, de miért éri ez meg a Fidesznek? Miért hajlandó ebbe belemenni a katolikus egyház?

Az ATV is benne van a paktumban?

Miután a Hit Gyülekezete elárulta és cserbenhagyta az MDF-et, a Fidesz bármilyen indokkal kihátrálhatott volna az ígérete mögül. Ha az egyáltalán ilyen nagy ellentételezésről szólt. Nem ez lett volna az első eset, hogy a Vatikán nem tartja a szavát. De betartották, vagy még túl is teljesítették. Ebből a szempontból nem lényegtelen kérdés, hogy mennyiben része a Fidesz és a Hit Gyülekezete paktumának az ATV. Hogy Németh Sándor és a Hit Gyülekezete kollaborál a Fidesszel, az nem kérdés. Enélkül soha fel nem merülhetett volna, hogy olyan kritériumokat fogalmazzanak meg a „történelmi egyházak” számára, amelyekbe a Hit Gyülekezete belefér. Mit nyújt a Hit Gyülekezete ezért cserébe, hogy ez a másik oldalnak is megérje?

Egy jól informáltnak tűnő olvasónk azt írta, hogy a paktum arról szólt, hogy a Hit Gyülekezete nem támadja nyíltan a Fideszt. Ellenzékinek tekinthető-e az a televízió, amely megnyugtatja a hatalom birtokosait, hogy nem támadja őket? Egy másik bejegyzésben ugyanez a jól értesült olvasó azt mondja, Németh Sándor nem szolgáltatja ki a híveket a Fidesszel való politikai harcnak. De milyen veszély leselkedett rájuk? Hogy a katolikus egyház és a történelmi egyházak több jogot kapnak, mint a Hit Gyülekezete? Ezt nevezték ők keresztényüldözésnek. Amint pedig tehetik, beállnának államegyháznak, hogy így védjék meg a híveket. Lárifári. Az Apostolok Cselekedeteiben nem ezt olvasom. Sántít az érvelés. Most jut eszükbe, hogy Pál apostol óvott a politikai hatalomtól való konfrontációtól? Hiszen Németh Sándor eddigi élete másból sem állt. Ennél itt jobb üzletet kötöttek.

A kérdésnek van egy morális és egy praktikus oldala. Ha az ATV nem része a Fidesszel kötött megállapodásnak, demokrata akkor is sugárban hány, ha arra gondol, hogy a Hit Gyülekezete lepaktált a Fidesszel. És ehhez tegyük hozzá, hogy annak tudatában teszi, hogy a Fidesz a montesquieu-i államot bezárja, a demokratikus jogállamot beszünteti, a köztársaság helyét sóval hinti be, megsérti százezrek emberi és lelkiismereti jogait, és helyébe a szentistváni államot helyezi. Az új alkotmány után a demokrácia híveinek nem lehet más céljuk, mint az Orbán-kormány megbuktatása. Ha a paktum része az ATV, akkor ez a televízió nem ezen dolgozik, hanem az ellenkezőjén. Ha újra a demokrácia erői győznek, akkor a Hit Gyülekezete nem lesz többé történelmi egyház, és elesik egy rakás pénztől. Ellenérdekelt abban, hogy Orbán megbukjon. Hogyan üzemeltethet ezután a demokrácia híveinek szóló ellenzéki televíziót?

Morálisan elfogadhatatlan, hogy egy olyan médium legyen az ellenzék televíziója, amelynek tulajdonosa kiegyezett a munkatársak és a nézők háta mögött az ellenféllel. Abban állapodtak meg, hogy az ATV nem sérti a Fidesz érdekeit? Ilyen egy ellenzéki? Ha ez igaz, akkor becsapta a nézőket, akik erről semmit sem tudtak. De becsapta azokat az újságírókat is, akik azt hitték, hogy egy ellenzéki tévénél dolgoznak, szolgálják a szabadságot és a demokráciát. A baloldal ezt a tévét támogatta, miközben a tulajdonos lefeküdt a jobboldalnak. Hová menjenek a liberális újságírók? Húzzák Orbán Viktor szekerét, aki köszöni szépen, hogy a sajtószabadság látszatát fenntartják, lekötik a demokrácia híveinek figyelmét, addig sem lázadnak? A fizetésüket majd küldi a Hit Gyülekezetén keresztül. A televíziós csatorna tulajdonosa a háttérben egyeztet, hogy meddig mehet el, hogy ne sértse Orbán Viktor érdekeit? Van ennél mocskosabb? Lehet hinni az ilyen televíziónak? Hasznot húz, kiszolgálja az Orbán-rezsimet, és ha megbuknak, várja a kitüntetést, mint az ellenzék televíziója. Ha ez nem hányinger, akkor micsoda? Demokrata ilyen tévét nem néz. Montesquieu nézné Németh Sándor ellenzéki tévéjét? Benjamin Franklin vagy Thomas Jefferson? Arisztotelész ezt bámulná? A názáreti Jézus?

Az ügy praktikus része az, hogy ha az ATV a Fidesz érdekei szerint manipulál, akkor sokakat megtéveszt. Ne feledjük, jelenleg Orbán érdeke az, hogy kifelé azt mutassa, van ellenzéki média, működik a sajtószabadság. Közben tudja, hogy ez a televízió rá nézve nem veszélyes, minden le van zsírozva. Csak levezeti az indulatokat, elaltatja a nézőket, egy szelep a hatalom kezében. S ha például Bolgár György annyira zavarja a Fideszt, hogy képesek voltak egy stábot utánaküldeni Stockholmba, akkor már nem is csodálkozunk, hogy máris kikerült bizonyos műsorokból az ATV-ben. De nehogy azt higgye valaki, hogy Kálmán Olgának sokáig lesz maradása, ha nem követi az ATV hírigazgatójának változó utasításait, aki véletlenül a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Németh Sándor fia. Az ilyesmi úgy szokott menni, hogy először a riporter, a szerkesztő határozhatja meg a témát, aztán majd készen kapja. Megmondják neki, miről szóljon a műsor. Először ő dönti el, kit hívhat be a stúdióba, aztán megmondják neki, kit kell kérdezni. Először ő határozza meg, miről akar beszélni, milyen kérdéseket tesz fel, azután készen kapja a kérdéseket. Először csak azt hiszi, hogy hallucinál, azután erős gyanúja támad, hogy figyelik, követik, lehallgatják.

Talán már el is indult ez a folyamat, de nagy az egzisztenciális függőség, még ott van az illúzió és az önbecsapás, hogy ezzel együtt még sok embernek fontos, amit csinálnak. De ha nem kellene fizetni a számlákat, az egyenes döntés nem az lenne, hogy azonnal ott kell hagyni Németh Sándor tévéjét és a Fidesznek telefonálgató hites szolgákat? Őszinte együttérzésem a kollégáké, akik ide beragadtak. De nem tisztességesebb kiszállni? Biztos vagyok abban, hogy addig maradnak, amíg vállalható, amit csinálnak, és nem addig, amíg fizetnek.

A nézők ebből apró jeleket érzékelnek, de nem áll össze a kép. Majd azt hiszik, hogy a helyzet szorítása, a médiatörvény miatt óvatos a kedvenc csatorna, pedig csak kilóra eladta őket a tulajdonos Orbán Viktornak. Az erkölcsi döntés nem az, hogy majd akkor szakítok ezzel a televízióval, amikor már messziről üvölt róla a manipuláció, és elviselhetetlenek a viszonyok, hanem akkor, amikor tudomást szerzek arról, hogy titokban kiegyeztek az ellenféllel. Akit ez nem zavar, aki a homokba akarja dugni a fejét, akinek erkölcsi érzéke nem tiltakozik ez ellen, az nem demokrata. Az ne akarja Orbán Viktor antidemokratikus hatalmát megdönteni, mert semmivel nem különb nála. A cél nem szentesíti az eszközt. Ki kíváncsi arra, hogy most mit engedélyez Orbán? Aki tüntetni megy Orbán ellen, miért bámulja a haverja tévéjét? Ha „történelmi egyház” lesz a Hit Gyülekezete, akkor a következő tüntetést az ATV elé kellene meghirdetni, mert becsapják a nézőket.

A demokrácia hívei szempontjából nagy a tét. Van tévéjük vagy nincs? Ha hagyják magukat az orruknál fogva vezetni, az ATV lecsillapítja a kedélyeket. Ha ez a tévé és nézője is belesimul a jogállamot felváltó új rendszerbe, és ott komfortossá teszi a létet, annak eredménye az lesz, hogy talán húsz-harminc év múlva szabadulhatnak meg Orbán diktatúrájától. Mert senki ne reménykedjen abban, hogy ennek hamar vége lesz. Nincs is, aki leváltsa. Azért sincs az ellenállásnak elfogadott vezetője, mert nincs egy ember, aki világosan látná, ki az ellenfél. Akinek a szavában fel lehetne ismerni a keresztény-nemzeti állam ellenfelét. Az alkotmány elleni tiltakozás fél évvel elkésett. Meghozzák erőből az arra épülő sarkalatos törvényeket, és bezárul a börtön ajtaja. Attól kezdve az lesz a törvény. Aki ellene lázad, az lesz a törvénytelen. Ha most teljes erőből kezd tiltakozni az ország, akkor leghamarabb 10-15 év múlva lesz képes megszabadulni Orbántól. Ezt a hatalmat, amelyet alkotmányosan megalapoznak, nem fogják könnyen átadni. Ebben senki ne reménykedjen. Ez az idő kitolódhat, ha az emberek az ATV-t nézik. Ez a tévé ugyanis hamis képet fest Magyarországról, azt a látszatot kelti, mintha lehetne bármiről beszélni, mintha demokrácia lenne, mintha élni lehetne benne. Létrehoz egy hamis illúziót, egy mintha világot, miközben a külvilág nem ez. Ha ehelyett a közszolgálati Magyar Televíziót nézik a demokrácia hívei, akkor kapnak reális képet az Orbán-rezsim természetéről, akkor lesz normális a reakciójuk, vagyis az ellenállás. Nagy hiba lemondani a közszolgálati televízióról. Ez az adófizetők pénzéből működik, a zembereknek joguk van a tisztességes tájékoztatáshoz. Követelni kell a pártatlan tájékoztatást. Van hozzá kilenc évre megválasztott médiatestület. Az ATV a börtön tévéje, amit a börtön vezetői kontrollálnak. Azért sugározzák a raboknak, hogy ők jól érezzék magukat, nem azért, hogy lázadjanak. Ezért fontos ügy a demokrácia híveinek, hogy mi van az ATV-vel, és ezért foglalkozom vele ennyit. Ragaszkodni kellene a közszolgálati televízióhoz. Ez önmagában is szikra lehet a változásokhoz.

Néhány hasonlat azoknak, akik nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy az ATV tulajdonosa kollaborál Orbán Viktorral. Ha nem számít az, hogy a Hit Gyülekezete paktumot kötött a Fidesszel, akkor miért baj az, ha korrupt egy rendőr? Elfog mellette sok tolvajt is. Miért zúg egy stadionban, hogy „bunda, bunda”, miért rázza az öklét több ezer szurkoló, ha a csapatok előre kiegyeztek az eredményben? Miért zavarja ez őket, hiszen a kezdőkörben szép cseleket lehetett látni, rengeteg volt a szép átadás, és még egy remek fejest is megtapsolhattak. Csak éppen a 11-est rúgták a szögletzászlóhoz, és az eredmény maradt 2:2. Miért zavarja ez a meccs nézőit? Miért büntetik, ha a bunda kiderül? Nincs abban semmi rossz, nem igaz, kedves ATV-nézők?

A Hit Gyülekezetében pontosan ismerik Montesquieu államelméletét. Eszerint három uralmi forma létezik: a királyság, a köztársaság és a despotizmus. Magyarországon nincs királyság, a köztársaságot most számolják fel – akkor vajon mi marad? Sötét, középkori, feudális, papok irányította despotizmus. Ezzel paktált le az ATV tulajdonosa, ennek része lett a Hit Gyülekezete.

Jó tévézést.

A szerző az 1891-ben alapított, New York-i székhelyű Amerikai Népszava publicistája, kiadója. A fenti cikket az Olivia Media and Publishing Corporation együttműködő partnereként közöljük. Az írás eredeti környezetében itt olvasható.