Minden jel arra vall, hogy nagyon rövid időn belül a kormányzati hatalommánia áldozatául esik a magyar zeneoktatás világszerte tiszteletet parancsoló fellegvára, a Zeneakadémia.

A jelenlegi 15 helyett 7 tanszék működik majd július elsejétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen annak a 150 millió forintos kiadáscsökkentési programnak az eredményeként, amire a súlyos anyagi gondok miatt kényszerül az intézmény – adta hírül a sajtó. A 150 millió forintos egyenlegjavító csomag részeként az egyetemi oktatástól és a kulturális funkcióktól 70 millió forintot, a középiskolától 50 millió forintot és az úgynevezett támogató területektől 25 millió forintot vonnak el. Az egyetemen szeptembertől 25 százalékkal csökken a hallgatók főtárgyának képzési ideje: a jelenlegi heti 120 perc helyett csak 90 perc lesz.

Így válik hirtelen érthetővé, miért volt szükség ilyen rohamtempóban átkeresztelni Ferihegyet. Hiszen a kormány láthatóan halálra ítélte a Zeneművészeti Egyetemet, de imigyen Liszt neve legalább nemzetközi repülőterünk logójában tovább él. 

Emlékezzünk! Liszt Ferencet a magyar parlament nevezte ki 1875 márciusában a Zeneakadémia elnökévé, az intézmény első igazgatója Erkel Ferenc volt. A világhírű zeneművészeti központ mai épülete 1907-re készült el, s a tavalyi felújítás után újra a régi fényében tündököl. Erre várt a kormány? Vajon milyen sorsot szán a gyönyörű épületnek?

A Fidesz kulturális ámokfutásának újabb állomásához érkeztünk: "amit nem tudunk csípőből megszerezni, azt tegyük előbb tönkre, vagy épp' hagyjuk magától elpusztulni"! Szarjunk a világhírnévre, magasról ejtsünk a nemzetközi égésre, amiben akkor lesz része Magyarországnak, amikor kiderül, hogy Európai színvonalú, sőt világszerte tiszteletet parancsoló kulturális intézmények esnek a kormányzati dölyf és harács áldozatául! A Fidesz-kormány kulturális érzékenysége lassacskán Hermann Göring értő hozzáállására hajaz: "Amit nem tudunk megszerezni, ami fölött nincs hatalmunk, azt pusztítsuk el..."

A művészet fölött a kormánynak nincs hatalma. A valódi, a valóban autonóm művészet felett, legalábbis. Még. De meddig...?