A nap izéje

‎"A titán forradalmi út nem habos kakaós uzsonnázással tarkított sétakocsikázás! Hanem egy diadalmasan száguldó gyorsvonat, ahol a mozdony acélos dübörgése elnyomja esendő gyomrunk korgását!"

Utolsó kommentek

"nézd legott Komédiának, s múlattatni fog. "

2011.09.14. 15:52 Harpi

Duna: az elherdált lehetőség

Címkék: duna hajózás tisza teherszállítás mahart

A dunai teherhajózás nem is olyan régen a közép-európai áruszállítás egyik meghatározó szegmense volt. Ma is az – de ma már a magyarok nélkül. Miért csak mi vagyunk olyan ostobák, hogy nem aknázzuk ki a Dunában és a Tiszában rejlő lehetőségeket?

Teherhajók a Duna–Rajna–Majna-csatornán. Hol vannak a magyarok?

Nemrégiben két teljes napot töltöttem a Dunán: egy nagyhírű magyar vontatóhajó, a Sopron fedélzetén készítettem riportot. Jó volt látni, milyen nagy a forgalom a folyón! Szinte egymást érték a kisebb-nagyobb és egészen hatalmas teherhajók, a tolóhajó elé szép sorba kötött bárkák (ahogy a hajósok nevezik: tolatmányok), no és persze a kirándulóhajók meg a „kabinosok”, azaz a szállodahajók. Aztán az első nap végén feltűnt valami – elkezdtem figyelni, milyen zászló alatt hajóznak a járművek. Az eredmény megdöbbentő…

Ha nem számítjuk a Budapest és a Duna-kanyar között közlekedő kirándulóhajókat és a szárnyasokat, akkor két teljes nap alatt mindösszesen 1, azaz egyetlen hajóval találkoztunk, amely tatján magyar zászló lobogott!

A dunai teherhajózás nem is olyan régen a közép-európai áruszállítás egyik meghatározó szegmense volt. Ezen belül a magyar hajók, a dunai hajósok Európa-szerte ismert és megbecsült tagjai voltak e zárt világnak. A dunai teherhajózás ma is az európai áruszállítás meghatározó szegmense. De hová tűnt a magyar hajózás? Hová tűntek a magyar teherhajók, és hol vannak a magyar hajósok?

Az utóbbi kérdésre egyszerű a válasz. A magyar dunai hajósok ugyanazt csinálják, mint rég: a Dunán hajóznak. A Sopron kormányállásán üldögélve, s a rádióforgalmazást hallgatva egyre-másra ámultam, hogy akár szerb teherhajó, akár svájci zászló alatt közlekedő elegáns szállodahajó jött szembe, kapitányunk angol vagy német szavaira minduntalan magyar válasz érkezett. Nincs mit csodálkozni ezen: a dunai hajók nagy részén ma is magyar tisztek dolgoznak, és a legénység körében is rengeteg a honfitársunk. A magyar hajós nem vész el. Ha nincs magyar hajó, hát külföldi zászló alatt dolgoznak.

A magyar teherhajózás ugyanis gyakorlatilag tökéletesen megszűnt létezni. Ukrán, szerb, román, szlovák, osztrák, német, holland, francia, svájci, máltai zászlókat fúj a szél a dunai hajók tatján – magyar elvétve sem nagyon akad. Két nap alatt egyetlen… A Mahart hajdani hatalmas dunai flottáját eladták vagy lebontották, csak hírmondónak maradt meg belőlük néhány, egy maroknyi lelkes csapat jóvoltából, amely innen-onnan összekuncsorgott pénzből, javarészt a saját kezük munkájával mentettek meg néhány emblematikus magyar hajót az enyészettől. S hogy mit hagytunk elveszni mi, magyarok, a dunai hajózás egykori nagyhatalma? Mindazt, ami az ukránoktól a szerbeken át a hollandokig és a máltaiakig mindenkinek jó üzlet: a folyami áruszállítást. Csak mi nem törődünk vele, csak mi törődünk bele abba, hogy más keressen pénzt a mi folyónkon.

A Duna ma egy tizenkétezer kilométeres európai vízi út része – köszönhetően a lassan húsz éve működő Duna–Rajna–Majna-csatornának. Számoljunk! Egy kamion két konténert visz el egy kamion költségéért – egy konténerszállító folyami hajó ötszázat visz, öt kamion költségéből. Mi mégis országúton szállítunk (tisztelet a sajnálatosan csekély, vasúti szállításnak). Az Alföld gabonáját kamionok szállítják a csepeli kikötőbe, holott azt akár Szolnokon is be lehetne hajózni, és már mehetne is lefelé, Konstancába. És akkor nem beszélünk a Dunán egymást érő tankerekről és gázszállító hajókról, ész elképzelhetetlenül nagy üzletnek számító fémhulladék-szállításról!

Hagytuk, hogy elmenjen mellettünk Európa. Nem foglalkoztunk a Duna magyarországi szakaszának szabályozásával, és miközben az egész világ az atomerőművek leállítását fontolgatja, mi Paks bővítéséről és új erőműről ábrándozunk. A Duna mint energiaforrás fel sem merül, pedig megoldhatná a jövőnket, és egy korszerű vízlépcső egész évben hajózhatóvá tenné a Duna felső-magyarországi szakaszát. Miért egyedül nálunk nincs megoldva a Duna folyamszabályozása, alattunk és felettünk pedig igen?

Hajózni muszáj. S ha van egy olyan kincsünk, mint a Duna hatalmas országútja, miért nem használjuk ki? Miért vagyunk ennyire ostobák? Ja, persze, nincsenek hajóink! Már nincsenek. De sebaj, itt vannak a hollandok, a németek, az ukránok és a többi európai hajós nép – majd ők megoldják a dolgot. Mi pedig integetünk nekik a partról.

(Az írás rövidebb változata a CivisHir.hu portálon olvasható.)

145 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://napizeje.blog.hu/api/trackback/id/tr53227153

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Lassan mondom, hogy mindenki értse 2011.09.16. 18:49:23

Még a Kedves Vezető, és magyar hangja Szájjárató Péter is.Nem lesznek megszorítások! A Nemzeti Hazudozás Kormánya drasztikus adócsökkentésekkel vet véget a megszorítások politikájának.Első lépésben drasztikusan csökkentettük az SZJA-t. Arról igazából n...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teddybear01 2011.09.15. 12:57:30

@aeidennis: Köszönd a vízműves szakembereknek, a zöldektől akár meg is dögölhetnénk.

Acmee 2011.09.15. 12:59:33

Amúgy pont a hétvégén voltam a meg nem nyitott Dunakiliti duzzasztóműnél/ben. Megdöbbentő látvány.

Egy vízügyes manusz kalauzolt körbe minket, elmondta, hogy mennyire káros a Dunának és a szigetköznek, hogy mi nem duzzasztunk. Többek közt hordalékfogó padokat kellett építeni a mederbe, mivel a folyó egyre mélyebbre mossa magát, mivel a pozsonyi lépcsőben megáll a hordalék. Mivel a Duna medre mélyül(t), a szigetközt pedig áradáskor elönti a víz, majd a hordalék ott leüllepszik, így a szigetköz folyói pedig emelkednek. Tulajdonképp a szigetköz egy idő után kiszáradna.

Gyakorlatilag a bősi erőműtelepen és a duzzasztóban lévő turbinatéren kívül kész az egész, működik, mivel folyamatos karbantartás van. A használatba vételhez meg kellene egyezni a szlovákokkal.

Ehelyett pereljük őket Hágában, mivel ugye közös projekt volt és az általuk, már egyedül befejezett pozsonyi lépcső hasznából a felét meg szeretnénk kapni. Gratula.

Amúgy Kiliti és Bős kb. 8MW-ot lenne képes teljesen tisztán megtermelni.

A vízbázisnak semmilyen baja nem lenne (még egyszer, vízügyes emberke mondta, úgy gondolom hihető forrás).

Továbbá voltunk a túloldalon is a pozsonyi vízerőművet megnézni, el sem hiszitek, egy turisztikai látványosság lett. A környezet szépen felépítve, az erőmű környékén (gáton) biciklisek, görkorisok, mivel jó minőségű aszfaltutak vezetnek oda, valamint a gát tetején-alján.

Amúgy az erőmű 8m-t duzzasztana a vízszinten, ezzel Bősnél már 32m-es szintkülönbséggel lehetne áramot termelni, ami nem rossz. Továbbá a működése időszakos, hullám jellegű lenne, gyakorlatilag a reggeli-esti fogyasztási csúcsokon termelne, a többi időszakban pedig a tározó töltése folyna. Amúgy nem csak a hajózásnak, hanem a környezetnek is jót tenne a dolog.

Rive 2011.09.15. 12:59:38

@Tie: A linkelt irományt egy bizonyos 'Horváth Árpád', a blogbejegyzést pedig 'Harpi' jegyzi.

Szerintem mellélőttél.

preddy 2011.09.15. 13:00:52

Megélhetési zöldek ezek mind, nem valódiak...
Nem fértek be a Való Világba, ezért így horpasztanak a médiában!

magyar bucó 2011.09.15. 13:01:00

@teddybear01: Röviden és félreérthetően fogalmazott. Azokról a mikroorganizmusokról volt szó, amelyek a partiszűrésű kutak kavicsrétegében élnek. Ezeket említette egyszerűen csak mikroorganizmusoknak, amely ilyen formában tényleg félreérthető.

teddybear01 2011.09.15. 13:03:13

@Rive: A bősi rendszer alaperőmű lett volna, alkalmatlan a szélerőművekkel együttműködni. Nézd meg a Freudenaui Erőművet, csak minimális duzzasztás van,(olyan 8 méter), a Duna egy-az egyben átfolyik. Folyamatosan termelik az energiát, minimális környezeti behatással.
Szélerőműhöz a pumpálós erőművek egészen máshol, főleg a hegyekben vannak az osztrákoknak.

Tie · http://polisztirol.blog.hu 2011.09.15. 13:04:31

@Rive: Lehet, hogy a két név egy embert takar, de így akkor is gáz, hogy nagyon nem egyértelmű, forrásmegjelölés nélkül.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.09.15. 13:04:39

A haldokló dunai magyar kereskedelmi hajózásnak az 1999-es NATO légicsapások adták meg a kegyelemdöfést, amikor lerombolták Újvidéken a Sloboda hidat, meg módszeresen a szerbiai parti létesítményeket. A folyam középső és alsó szakaszát összekötő szerb szakasz kiesését a magyar hajózás szenvedte meg a leginkább, hiszen tulajdonképpen megszűnt, amiből azóta sem tért magához. Tulajdonképpen nem is várható, hogy valaha ez bekövetkezik, ha ez így megy tovább, vagyis a magyar kormányok egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Most ne keverjük ide azt, hogy az EU elnökség teljesítményértékelő lapjára egy irattárnak gyártott papírfecnit felírtak a Magyar Elnökség sikerei rovatba.

Harpi 2011.09.15. 13:05:34

@Tie: Kedves Tie! A CivisHir.hu-n megjelent cikk azonos ezzel, és mindkettőt ugyanaz a szerző jegyzi: én.
Egyébként őszintén örülök, hogy mindkét helyen olvasol!

aeidennis 2011.09.15. 13:05:36

@Acmee: Épülő hordalékkúpra, ahol a folyó állandóan változtatja a medreit épeszű ember nem épít erőművet.

Acmee 2011.09.15. 13:07:13

@Acmee:

"Amúgy Kiliti és Bős kb. 8MW-ot lenne képes teljesen tisztán megtermelni."

Bocs, csak Kiliti, 1db turbinával.

Tie · http://polisztirol.blog.hu 2011.09.15. 13:09:26

@Harpi: Mivel van-volt némi közöm a hajózáshoz, a téma érdekelt elsősorban.
(továbbra is tartom, hogy azért nem ártana kicsit egyértelműbben, legalább egy félmondattal, egy hivatkozzásal legalább jelölni itt, hogy nem plágiumról van szó, de ezt eldönteni a te kompetenciád)

Acmee 2011.09.15. 13:09:33

@aeidennis:

Ezalatt Bősre gondolsz?

magyar bucó 2011.09.15. 13:09:57

@Acmee: "Továbbá a működése időszakos, hullám jellegű lenne, gyakorlatilag a reggeli-esti fogyasztási csúcsokon termelne, a többi időszakban pedig a tározó töltése folyna. Amúgy nem csak a hajózásnak, hanem a környezetnek is jót tenne a dolog."

Te komolyan gondolod, hogy ez a WC rendszerű működtetés jót tesz a környezetnek?

teddybear01 2011.09.15. 13:11:12

@Acmee: Bocs, de mivel a nagymarosi gáton az egész freudenaui Duna keresztülfolyik, meg ami még azután beleömlik, az erőmű teljesítménye nem lehet kevesebb, sőt csak több, mint a freidauié. Szóval a kilitié lehet, hogy csak 8Mw, de a nagymarosié mindenképp legalább 180 Mw.

Acmee 2011.09.15. 13:12:44

@magyar bucó:

Te komolyan gondolod, hogy ilyen marhaságot feltételezel szakemberekről?

"A Nagymarosi Erőműgát a Bősi csúcserőmű vízjárását egyenlítette volna ki, hogy Pestre egyenletes vízmagasság folyjon. "

Amúgy most észreveszed, elárulom, pozsonynál ezt csinálják!!!

teddybear01 2011.09.15. 13:13:01

@aeidennis: Az osztrákok megtették, ugyanezen a folyón.

Meg mindenki. A magyarok is, a Tiszán.

Tie · http://polisztirol.blog.hu 2011.09.15. 13:14:28

Annyit még csak hozzá, hogy a Konstanza felé induló gabonarakományok Szolnoki berakása több okból sem működik.

- Szolnokon (meg nagyjából máshol sem a Tiszán) nincs ilyen kapacitású teherkikötő.
- Ha volna is, a Tisza a kellő méretű járművekkel nem hajózható, ezért mindenképpen átrakásra lenne szükség.

Másrészt meg a logisztikában, szállítmányozásban dolgozóknak épp az a feladatuk, hogy a lehető leggazdaságosabb megoldást hajtsák végre, így az sem igaz, hogy a Konstanza felé tartó rakományokat Csepelen rakják hajóba. Az alduna felé induló rakományok többségét Baján, és Adonyban rakják be. Csepelen, és ettől fölfelé elsősorban az ARA kikötőkbe tartó árukat rakodják.

Harpi 2011.09.15. 13:14:44

@Tie: Igazad van, megtettem! :)))

Acmee 2011.09.15. 13:14:56

@teddybear01:

OK, azért javítottam, a Kiliti duzzasztóban csak 1db, kis eséssel rendelkező turbina lett volna (asszem talán 8m-es eséssel), ezért a "kis" teljesítmény.

Amúgy sokan keverik, Kiliti duzzasztó lett volna, Bős pedig az erőműve...

joszip 2011.09.15. 13:16:49

MI MAGYAROK KÖCSÖG GECIK VAGYUNK. Azé.

teddybear01 2011.09.15. 13:17:36

@Acmee: Ok. Egy egész rendszer egyes elemeiről beszélgetünk úgy, mintha egymástól függetlenül léteznének, ezért ez a félreérthetőség.

aeidennis 2011.09.15. 13:18:51

@teddybear01: Tudom, most meg az osztrákok eurómilliárdokat költenek arra, hogy legalább részben helyreállítsák a természetközeli állapotokat. Sok pénzből elrontunk valamit, még többől megpróbáljuk helyreállítani oszt pörög is a gazdaság.

magyar bucó 2011.09.15. 13:18:57

@teddybear01: Ja. "Itt épül Közép-Európa legnagyobb mocsara."

magyar bucó 2011.09.15. 13:22:41

@Acmee: Igen, a technokrata vízügyesek nagy ívben leszarják, hogy a napi két árhullám (csúcsrajáratás) hazavágja az adott szakasz élővilágát.

Winston Smith 2011.09.15. 13:27:44

"miközben az egész világ az atomerőművek leállítását fontolgatja, mi Paks bővítéséről és új erőműről ábrándozunk. A Duna mint energiaforrás fel sem merül, pedig megoldhatná a jövőnket"

A Duna elég nehezen... Nagymarosra a bős-nagymarosi erőmű részeként 171 MW erőművewt terveztek, a Paksi Atomerőmű pedig 2000 MW. Van egy nagyságrendi különbség...

QM 2011.09.15. 13:29:04

@magyar bucó: O.K. Nem láttam még vízműkutat.Nem a Dunán nőttem fel kölyök korom óta. Nem láttam a csodás változást, amit a 20 éves semmittevés okozott a Dunán. Nem voltam Dunakilitin megnézni az okosságotok eredményét.(Büszkék lehettek rá.Főleg arra, amikor a sarkantyú ellen tiltakoztatok,ami nem hagyta volna kiszáradni a Szigetközt, mondván:"Rontaná Hágában a tárgyalási esélyeink.")
Ehhez képest végül első lépésben, hogy ne száradjon ki a Szigetköz egy sarkantyúval megoldották(ami ellen persze szintén tiltakoztatok ÖKO terrorok), hogy legalább magasabb vízállásnál jusson némi víz a mederbe. A végső megoldás pedig mostani formájában megtekinthető. Gyakorlatilag nem duzzasztunk, de megépíteni azért megépítettük különben vizet nem láttak volna a Szigetközi falvak.
És miközben ezen tények természetes nem igazak, mivel tőlem származnak. Még mindig marad egy megválaszolatlan kérdés, melyen ügyesen átsiklottak fikázóim. Hogy nem okozott majd 40éven keresztül Bp vízellátásában gondot, hogy kotorták a Dunát.
Gyengébb versenyzőknek: kotrás nem = beton vályúval.
Kotrás= sóder kitermelés a hajózási útvonalból. Persze a semmittevés jóval kifizetőbb. A megfeneklett uszályokat, jó megbírságoljuk. Igazi Hungaricum.

teddybear01 2011.09.15. 13:30:06

@aeidennis: Nem igazán kell nekik helyreállítani semmit. Nem rontottak el semmit. Hajózhatóvá tették az euroszabványú uszályok számára Duna osztrák szakaszát, tovább fejlesztették az egész Duna-völgyet. Nem érte kár Bécs ivóvízbázisát, viszont jókora, élhető területet kaptak. Az országukban a vízierőművek termelik az energia több mint felét. A maradékból meg jókora részt

teddybear01 2011.09.15. 13:33:54

@teddybear01: Lemaradt a vége. A maradék jókora darabját meg szélerőmű+pumpás erőmű kombó adja.

Az osztrákoknál az energia 80%-a megújuló forrásból származik.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 13:35:20

"és miközben az egész világ az atomerőművek leállítását fontolgatja, mi Paks bővítéséről és új erőműről ábrándozunk."

Ez nem kellett volna. Gigantikus baromság.

nabazzmeg 2011.09.15. 13:36:16

@aeidennis: az igaz, hogy csökkent a népesség, de '80-ban mit működtettek egy háztartásban? Este 2-3 órán keresztül egy tv-t, heti 2 órában egy rakéta porszívót meg egy mosógépet, továbbá 120 literes hűtőt...a néhány kósza neoncső meg egyéb villanykörték nem igazán számítanak. Ellenben ma? felsorolni sem lehet, pc-k, laptopok, nyomtató(k) telefonok, dvd-k, tv-k, mikrók, mosogatógépe szóval a jóégtudja, hányszorosára nőtt a felhasznált energia mennyisége.
Az atomerőművek ilyetén leállítása egy hisztéria eredménye, kíváncsi leszek, a németek miből fogják előállítani a kieső megawattokat, milyen munkát adnak annak a több tízezer elbocsátott embernek és - mivel áramexportőrök - miből pótolják majd a bevételkiesést.

Acmee 2011.09.15. 13:37:57

@magyar bucó: kérlek vezesd le, hogy miért is nyírja ki pl. a halakat és egyéb élővilágot a vízszint ingadozás.

Amúgy OK, vágja haza az adott szakaszt. Kérlek mondj olyan, az érintett 30km-es szakaszon élő "pótolhatatlan" növényről, állatról, ami a többi, sokezer kilométer folyószakaszon nincsen.

Remélem érzed az iróniát. Olyan, mint egy elkerülőút ellen tiltakozni, mert azon a párszáz négyzetméteren aszfalt van és nem gyöp' (pl. M0, pl. pilisi elkerülőutak és még lehetne sorolni).

Nem mondom azt, hogy faszság a környezetvédelem, sőt, de az ésszerűséget azért nem kellene elfelejteni, mivel hiteltelenné teszi az ügyet.

teddybear01 2011.09.15. 13:38:04

@magyar bucó: Ha a Tisza-szabályozásra gondolsz, az pont Európa legnagyobb mocsarától szabadított meg bennünket.

Az Alföld 60-70 százaléka használhatatlan volt minden emberi élet számára még a 19. század első felében.

aeidennis 2011.09.15. 13:38:42

@QM: Ki mondta, hogy a gondot okoz a kotrás a vízellátásban?
@teddybear01: Ausztria 80%-a hegység, én inkább ezt másolnám tőlük, ha már mindenáron tőlük kell másolni valamit. :)

magyar bucó 2011.09.15. 13:39:43

@teddybear01: A kiskörei erőmű építésekor mondta egy külföldi szakértő.

magyar bucó 2011.09.15. 13:40:58

@teddybear01: "Az Alföld 60-70 százaléka használhatatlan volt minden emberi élet számára még a 19. század első felében."

Nagyságrendet tévedsz.

nabazzmeg 2011.09.15. 13:42:59

@QM: nem tudom, elkészült-e gönyűnél (mosoni befolyás)a műtárgy, ami a fenékküszöböt biztosította volna a szigetközben függetlenül attól, mennyi vizet adnak a szlovákok. Jó ideig pesti "öko-terroristák" fúrták azt a projektet is....

teddybear01 2011.09.15. 13:52:47

@aeidennis: Csakhogy azzal kell élnünk ami van, abból kell kihozni a maximumot. Most már nincsenek nagyobb hegyeink.

@magyar bucó: "A kiskörei erőmű építésekor mondta egy külföldi szakértő. " Azért mert nem magyar mondhat baromságokat. Nem kell pofára esni, mert külföldi.

Több, mint 1,7 millió ember települt be a Vasvári - féle tiszai folyamszabályozás után, és még további százezrek a Körösök vízrendezése után. Az Alföldön rengeteg település jött létre, illetve kezdett fejlődni. A nádbugák helyén búzamező nőtt.

Azért utána nézhetnél a dolgoknak. Ha ez nem haladás, akkor nem tudom mi az.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 13:54:19

@aeidennis: A másik fele. Ugyanis nemzetközi egyezmény kötelez arra, hogy a Dunát hajózható állapotban kell tartani.

A poszt érdekes témát feszeget, amatőr módon, idióta hasonlattal a végén...

magyar bucó 2011.09.15. 14:00:00

@teddybear01: Sokat jártam a Tisza-tó nevű mocsaras területen, tudom, miről beszélek. Szépen feltöltődik hordalékkal, évről-évre nehezebb volt bejutni.
Az Alföld 60-70%-án a honfoglalás óta nem volt árvíz, szóval a nagyságrendet eltévesztetted.
A Tisza-szabályozásnál (tudatlanság és mohóság miatt) túl szűkre szabták a medret, a mostani árvízproblémákat ez okozza.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 14:05:56

@QM: A mélysében kételkedek, a szippantásban végképp. Legfeljebb nyomnak fel olyan mélyről...

aeidennis 2011.09.15. 14:06:29

@teddybear01: Azt azért ne feledjük el, hogy az "alföldi mocsár" emberi beavatkozás eredménye volt. A török előrenyomulása miatt rengeteg alföldi várunkat (Szigetvár pl.) mesterséges mocsárral vettek körül. Másrészt meg az elnéptelenedés miatt elmaradt a fokrendszer karbantartása. Az alföld árvízmentesítésénél is csupán pénzügyi szempontokat vettek figyelembe. (Maximálták a profitot). Most lehet már ártérre Auchant építeni a józan észt meg dobhatjuk a kukába.

Kekeckokec 2011.09.15. 14:11:12

@Magyarnaba:
Nincs igazad, Algyőn ott a gabonarakodó, ha nem is üzemel, kis befektetéssel rendbe lehet hozni.
Néhány éve ott rendszeresen raktak szerb bárkákat.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 14:13:52

@aeidennis: Úgy, hogy akkor volt egy lakásban, porszívó, hűtő és vízmelegő, mint fogyasztó. Most meg lakásonként 1-2 szűmítógép, mikró, légkondi és miegymás...

magyar bucó 2011.09.15. 14:15:00

@Acmee: A halak (és egyéb víziállatok) jelentős része a parti zónában szaporodik. A lerakott ikra naponta kétszer szárazra kerül. De ugyanez igaz a vízimadarakra is, csak a fészek naponta kétszer víz alá kerül. És ez egy összefüggő rendszer, ha a küszök nem tudnak szaporodni, a ragadozók és a halevő madarak is éheznek...

magyar bucó 2011.09.15. 14:16:45

@Kekeckokec: Algyő ugyan pár éve nem része Szegednek, de azért messze nincs tőle.

teddybear01 2011.09.15. 14:17:13

@magyar bucó:
Az Alföld java része mocsár volt, egészen a lecsapolásokig. Ami a török időkben történt, ilyen szempontból csak késleltette a vízrendezést.

@aeidennis: Amit mondasz, az úgy téves. A török idők alatt nem lett mocsarasabb az Alföld, maradt minden olyan, mint addig. Csak a török gyakorlatilag elhurcolt Közép-Magyarországról 2-3 millió embert, és rombolt, amit ért.

Nem véletlenül telepítettek be a Habsburgok egész országrészeket a török kiűzését követően. Ha adófizető népeket akartak itt is, akkor dolgozni kellett értük.

Nem ártana néha utána nézni a dolgoknak.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 14:17:55

@teddybear01: Aminek ~90 vízierőmű, ezért felesleges azzal pédláózni, hogy itthon is ez legyen a szint és behazudni azt, hogy akkor ez nap- és szélenergiával. Egy alpesi országnak nagy folyóval könnyű...

~13GW vízierőmű kapacitás van nekik...

magyar bucó 2011.09.15. 14:18:56

@teddybear01: te nézz utána, hogy mekkora is volt az a mocsaras terület. Az Alföld jelentős része 100-200 méterrel van a Duna és a Tisza felett...

QM 2011.09.15. 14:19:02

@aeidennis: most pl nana81
"g mindig ott van az ivóvízellátás kérdése (pl. a fél Bp. a Duna természetes kavicságyának köszönhetően kap jó minőségű ivóvizet, ezt talán nem kéne elkotorni vagy lebetonozni a hajózás érdekében) vagy a mezőgazdaságé (a tervezett intézkedésekkel ugyanis draszikusan csökkenne a talajvízszint a Duna melletti területeken)."
Jelzem nem a saját kútfejéből jön, hanem komoly propaganda, ment nem rég az ÖKO okosok részéről.Ezen cím szó alatt, "mélyül a meder odalesz Bp vize!"
Bravó az sokkal ÖKO-bb, ha a hordaléktól feltöltődik a folyó, árvizekkor kimondottan előnyös lesz. Lesz "ártér" dögivel.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 14:19:20

@nabazzmeg: Gázzal.

www.hir24.hu/kulfold/2011/09/07/danianyi-aram-hianyzik-nemetorszagban/~~gazdasag

Éljen a környezetvédelem és importfüggées csökkentése.

Itthon is nagykra főre épülnek a gázos erőművek és nem kicsik...

Adrian Mole 2011.09.15. 14:19:38

Nincs itt valami ellentmondás? Szabályozni a folyót, kotorni, belépcsőzni, hogy lehessen hajózni, miközben komoly hajóforgalom van a Dunán? Vagy lehet, hogy mégis lehet hajózni a Dunán? Akkor mi a francnak tönkretenni azt?

aeidennis 2011.09.15. 14:26:31

@teddybear01: Nézd meg a "mocsaras" Csallóköz, Szatmár-Bereg településhálózatát, amelely a török előtti Magyarország egészét jellemezte. Valahogy mégiscsak volt élet ebben az 'alföldi mocsárban".

teddybear01 2011.09.15. 14:32:02

@magyar bucó: Az Alföldről származom, és a családomnak hosszú az emlékezete. Nem nekem kéne magyaráznod a hülyeségeid. Gyerekkoromban még sokkal magasabban volt a talajvíz, nagyobb területen volt mocsár, azóta sokat szikkadt.

Például Komádiban az 1800-as évek elején alig volt szekere a családoknak. Csónakkal jártak a templomba, meg a temetőbe, csónakkal hordták a lovakat szántani, és a vásárba is csónakkal jártak. Szolnok közelében sem volt másként, csak te nem tudod jól.
"te nézz utána, hogy mekkora is volt az a mocsaras terület. Az Alföld jelentős része 100-200 méterrel van a Duna és a Tisza felett... "
Az már nem az Alföld mocsaras része, hanem a Kiskunság, Mezőföld, Tiszahát, stb. Az sohasem volt mocsár.

teddybear01 2011.09.15. 14:33:28

@Adrian Mole: Nincs. Most csak időszakos forgalom van, mert kisvízkor leáll minden. Pont ezen kellene változtatni.

tellybooksah 2011.09.15. 14:33:38

@QM:
Gugli a barátod!
"csáposkút"

(és nem fogsz ekkora [sötét]zöldségeket iderittyenteni)

Kekeckokec 2011.09.15. 14:47:37

@magyar bucó:

?, Ez most hogy jött ide?
Amúgy tavaly és tavalyelőtt végighajóztam a Tiszát, tavaly előtt Titeltől (Budapestről indultunk) Kisköréig, tavaly Tokaj-Szeged és vissza, és láttam, hogy megvannak az egykori rakodók alépítményei, sok helyen még a hajózási jelzések is. Egykori Mahartos lotzunk volt, sorolta végig, mikor mit hol rakodtak...
Ha szegedi vagy, talán ismered is: Terhes Miska bácsi volt az.
Ja, 20 évet éltem Szegeden, történetesen tudom, hol van Algyő. Sőt, miután a vízügynél is dolgoztam, azt is tudom, hol a gyálai Tisza, meg többi...

WinG 2011.09.15. 14:53:31

"Nem foglalkoztunk a Duna magyarországi szakaszának szabályozásával, és miközben az egész világ az atomerőművek leállítását fontolgatja, mi Paks bővítéséről és új erőműről ábrándozunk."

Fukusima miatt most sok országban a legkönnyebb szavazatszerzési mód. Néhány választások előtt álló országban most az győz, aki hangosabban tudja szidni az atomerőműveket. Ettől függetlenül, ha oda kerül a sor, mindenki szépen visszavonja az atomellenes intézkedéseket, és megy tovább minden a normális kerékvágásban. Az atomenergia még mindig a legtisztább, legjobb hatásfokú energiatermelési módok közé tartozik, és ez még sokáig, nagyon sokáig nem fog megváltozni.

QM 2011.09.15. 14:58:56

@tellybooksah: túltárgyalva. Már leírtam fikázóimnak(+1 te nem oszt nem szoroz),lásd fent. Választ tőled sem kaptam csápos kút szakértő barátom. Miért is veszélyezteti a folyó kotrása a vízbázist, ha majd 40 évig kotorták idáig és Pest nem halt szomjan?
Miért jó ha a hordalék feltölti a folyót (öblök töltődtek fel az elmúlt 20év alatt pl. Luppa föltt az 5-ös kővel szemben). Ja a csápos kút. Értem köszönöm a mindent kimerítő ÖKO válaszodat.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2011.09.15. 15:16:21

@WinG: A hatásfok része nem igaz. A második generációs atomerőműveknél a primer kör nyomása behatárolja, hogy abban a víz víz legyen. Viszont emiatt a szekunder gőz kör gőzparamétere pocsék hagyományos erőművekkel összevetve. Úgymond tömegből és nem teljesíténysűrűségből csinálnak áramot. Paksi gőz bőven 300 fok alatti.

A modern kazánokban 600-700 fokos gőzhőmérksékletben és 100-300 bar nyomásokkal is számolnak.

A fajlagos áram ára jó, de nem azért, mert a fizikai hatásfoka magas az erőműnek.

A Mátrai Erőmű új blokkja a szar lignittal tud télen makd 43-44%-os összehatásfokot. Egy jó szénnel bőven 50% feletti hatásfok is elérhető.

Circus 2011.09.15. 15:17:08

Néhány vélemény, párat már említettek:

1, miért pont a folyami fuvarozás lenne kivétel az alól, hogy olcsóbb szomszéd országban bejelentett cégként üzemeltetni? Lásd közút, jópár éve...

2, infrastruktúra lepusztult

3, költségét tekintve talán, sebességét és rugalmasságát tekintve NEM versenytársa a vasútnak, pláne közútnak. Feldolgozóiparunk, autóiparunk JIS/JIT kiszolgálása pl. lehetetlen. Persze ez nem erről szól, de az ilyen árut fuvarozó kamionokat öngyilkosság lenne hajóztatni, mást meg nagyrészt vonaton hoznak be. Már írták - kisvíz/nagyvíz probléma, évente kb 280 napig működik... és a többin mit csinálsz?

4, szar helyzetben vagyunk - ugyan középen, tehát bárhová egyszerűbben mehetnénk (fel-le), de egyrészt ez a keresztirányú forgalom még nem működik (pedig érdekes lenne Constanca-ból hozni cuccokat), másrészt a lentiek (román/bolgár) ütik az árainkat, a fentiek meg inkább északról hozzák az árut, mondjuk Ausztriáig bezárólag. Voltam Baselben, pl, ott is egész másképp működnek a dolgok, pedig az is 'Hinterland'...

Mit szállíthatnánk?

Gabona - már írták feljebb, átalakult a mezőgazdaság, az exportőrök meg (tisztelet a kivételnek) spekulánsként működnek

Nersanyagok - szén, timföld, vasérc... mondjam, vagy mutassam?

Túlméretes (vasúton/közúton nem/csak korlátozással szállítható) áru - ipar? Van még trafógyártás, vagy már megszüntették? Olajipari fúróberendezések? Ezek talán még megvannak...

Hú, ez így most nagyon magyarra sikerült, azaz miért NEM... Hogy mit igen, azt most nem részletezném, mert reményeim szerint rövidesen érintett leszek, hadd ne etessem a konkurrenciát :)

QM 2011.09.15. 15:20:25

Közkívánatra:Csápos kút
Az aknás kút továbbfejlesztett változata, amellyel nagyobb vízhozamot lehet elérni. Lényege az, hogy az akna falát a vízszűrő réteg magasságában megfúrják és a furaton keresztül hidraulikusan egy megfelelően réselt és kihegyezett acélcsövet sajtolnak kifelé. Ha a sajtoló elérte az akna falát, akkor további csöveket hegesztenek a meglévőre, és a sajtolás folytatódik tovább. Így a csáp akár a 70 m hosszúságot is elérheti.
Remélem ezzel most már mindenki elégedett.
Speciel én ilyet valóban nem létesítettem.Fúrt kútaknál vettem részt, amiknél természetesen igaz, hogy nem "szippantják", hanem nyomják a vizet.
Remélem most, hogy ezen túl vagyunk. Végre megtudhatom ÖKO okosoktól, hogy miért jó a semmit tevés, mitől gondolják, hogy a folyó az "így marad". Mivel szomorú de a folyó az folyton változni fog a jövőben is (és esze ágában sincs így maradni), és nem csak hajózásilag, hanem árvízileg is nagy szívás lesz, ha ÖKO módon semmit sem teszünk(hogy "így maradjon").

WinG 2011.09.15. 15:25:15

@molnibalage: Wow, köszi a korrekciót. Rosszul fejeztem ki magam, valóban arra gondoltam, hogy a fajlagos áram ára jó.

halszájú 2011.09.15. 15:51:53

a józan ész a bösi meg a nagymarosi gát mellett van. viszont ez az idiótizmus az ára a magyar demokráciának. nem lőttek a zsernyákok 1988-ban, cserébe megkaptuk vargha jánost.

viszont.
hamár így alakult dunai kajakosként már nem vagyok annyira boldogtalan, sőt kifejezetten örülök hogy nagymarosnál nem kell zsilipelni, amikor évente egyszer-kétszer lekajakozok komáromról bp-re. meg a hajóforgalom is jelenleg az elviselhető szinten van. ennél több hajót nem szeretnék.

(aki találkozott már 15 m-re egy tolóhajóval vácnál a városi szakasz fölött a sarkanytyúknál 1m-es hullámokat keltve, tudja miről beszélek.)

magyar bucó 2011.09.15. 16:01:07

@teddybear01: "Az már nem az Alföld mocsaras része, hanem a Kiskunság, Mezőföld, Tiszahát, stb. Az sohasem volt mocsár."

Persze. Ezért nem volt mocsár az Alföld nagy része. Egy kisebb része valóban mocsaras volt. De ez az említett 60-70%-nak a töredéke.

magyar bucó 2011.09.15. 16:02:54

@Kekeckokec: Úgy jött ide, hogy arról volt szó, hogy Szeged felett nincs rendes kikötő. Algyő ugyan tényleg Szeged felett van, de nem sokkal.
(Egyébként voltam szegedi és a tápéi kikötőben tartottam a motorcsónakomat.)

comes 2011.09.15. 16:10:51

Ujabb gondolat (vagy hozzászólás)!

A fórumozók elfeljdkeztek a Körösökről, éspedig a Hármas-Körösről, amelyik ugyancsak hajózható. A Békésszentandrási Duzzasztó rendelkezik hajózsilippel. Nosza, bővítsük a folyamai hajózást!

magyar bucó 2011.09.15. 16:13:03

@QM: Ügyes vagy tudsz másolni a wikipediáról.

teddybear01 2011.09.15. 16:14:06

@comes: Nem felejtettük el, és még ott van a Dráva is, amit hosszas határfolyói mellőzése után végre használni lehetne.

Viszont már páran kiabálni kezdtek a további fejlesztések ellen, mert őket zavarná a horgászatban....

magyar bucó 2011.09.15. 16:15:20

@comes: és mekkora szakaszon van meg a szükséges 2,7 méteres mélység? Az év mekkora hányadában?

magyar bucó 2011.09.15. 16:18:10

@teddybear01: A Dráva már jobb, csak ott is kérdés, hogy mit vinnél hová?

kakukk123 2011.09.15. 16:43:01

Nem vagyok se vízmérnök, se semmi, és a hozzászólók tetemes részéhez hasonlóan lövésem sincs semmiről, amiről itt beszélünk.
Viszont lejöttem bicajjal Passautól Pozsonyig, kb. 18. duzzasztó és vízerőmű mellett, csodás természeti tájakon, mindvégig finom és egészséges csapvizet vedelve, és integetve rengeteg személy- és teherhajónak.
Szóval az érv legfeljebb az lehet, hogy M.o.-on biztosan elszúrnák azt, ami Ausztriában ragyogóan bevált. De ez azért nem olyan fényes érv.
Ami meg Paksot illeti, jó, ne legyen, de mi az alternatíva? Nagy esésű folyóink nincsenek, mint az osztrákoknak, szél alig (tessék megnézni Európa széltérképét), szóval ha nem atom, akkor égessünk szenet, gázt, lignitet, fát, szemetet?

teddybear01 2011.09.15. 16:57:11

@magyar bucó: Szlovénia irányából kamionokat Bulgáriába, Romániába, meg vissza... Környezetvédelem ugye..

Szergej55 2011.09.15. 17:23:07

Csak Mo. olyan hülye, hogy felépít egy bősi vízerőművet a folyó mellett energiatermelés céljából XYZ milliárdért, majd holmi környezetvédők hatására ugyanannyiért lebontatja.

Adrian Mole 2011.09.15. 17:24:18

@teddybear01:
Értem, tehát a megoldás az, ha rombolunk. A geci természet nem akarja, majd mi megmutatjuk.
Nem lenne érdemesebb kiindulni abból, hogy nincs mindig papsajt (mert alvizi ország vagyunk, alsószakasz jellegű folyókkal) és
- olyan hajóparkot fejleszteni, aminek nem akkora akadály az alacsony vízszint (extrém példa: szárnyashajó, ami, ha jól tudom, elmegy a gázló felett is)
- olyan logisztikát építeni (felújítani), ami nem csak, hogy kiszolgálja a fent említett hajóparkot, de képes kezelni azt a fogalmat is, hogy "ideiglenesen használható", adott esetben (kapcsolódás vasúthoz, közúthálózathoz, megfelelő logisztikai szolgáltatásokhoz)
- képes együtt élni azokkal a természeti szolgáltatásokkal (ecosystem services), amelyek más fejlesztési lehetőségeket nem akarnak/tudnak a nullára gyakni (egy belépcsőzött, csatornázott, jelentős hajóforgalmú folyó erre nem képes)

Luca Badoer 2011.09.15. 17:26:53

Nem tudom ez volt-e már: Kotrás néhány helyen (pl Kulcsnál) == partmenti súvadás.

flimo13 2011.09.15. 17:29:12

Az utolsó előtti bekezdésért kár volt, addig még el is hittem, hogy valami hozzáértő lehetsz :)

Adrian Mole 2011.09.15. 17:38:03

@teddybear01:
Valamit nem tudsz jól, igaz, @aeidennis: is pontatlan. Nem emberi beavatkozás eredménye volt az alföldi mocsár, hanem az alsószakasz jellegű folyó természetes velejárója, de az ember is hozzájárult ehhez. A török korban valóban jobban mocsarasodott ez a rész és valóban azért, mert a fokgazdálkodást elhanyagolták. Igazából senkinek sem jó, hogy csökken a talajvízszint, és ez a szabályozás következménye.

teddybear01 2011.09.15. 17:47:24

@Adrian Mole: Nem jól látod.

Mivel már a kezdetekben beleavatkozott az ember a Duna vízrajzába, nem hagyhatja abba, vagy ha mégis akkor viselnie kell a következményeit.
Gátak közé szorítottuk a folyót, Mellé építettük a városainkat, fölé a hídjainkat, a magyar szakasz alatt-fölött elgátolták számtalan helyen. Egyszerűen ha nem szabályozzuk tovább, akkor ki fog törni abból a keretből, ahova beszorítottuk. Azon kívül viszont már nincs hely neki, ott mi élünk.

Persze több évszázados fúrás-faragás után lehet jönni hogy ez nem természetes, csakhogy már a római kor óta nem az. Késő bánat.

Adrian Mole 2011.09.15. 18:00:21

@teddybear01:
Nem ilyen fekete-fehér ez. Vannak közte fokozatok. Azt persze elismerem, hogy agyi kapacitás kell hozzá, hogy megtaláljuk az optimálisat.

teddybear01 2011.09.15. 18:02:56

@Adrian Mole: Mindketten elfelejtetitek a XIV.-XV. századi "Kis jégkorszak"-nak nevezett éghajlati változást, amit aztán nálunk a török pusztítás okozta alföldi népességcsökkenés követett. A mocsár nem a török okozta népességcsökkenés miatt növekedett meg, hanem a hosszabb hűvös, csapadékos éghajlat miatt. Abban a korban ugyanis nem volt komolyabb vízgazdálkodás, a gátak koncepciók nélkül kizárólag a helyi közösségek védekezéséül épültek.

A XIX. században viszont főleg a regionális vízrendészeti tervek, a teljes tájegységekre kiterjedő mocsárlecsapolások miatt nőtt meg a művelhető, lakható földterület. A Tisza az eredeti 1419 kilométeres hosszúságából a mostani 962 kilométeres hosszúságú lett, illetve az összes mellékfolyó megrövidült.

Adrian Mole 2011.09.15. 18:06:12

@teddybear01:
Pont erről beszélek. Illetve egy dologban pontosítanék: "A mocsár nem a török okozta népességcsökkenés miatt növekedett meg" - de, ez is közrejátszott benne, igaz, kisebb arányban, mint a klimatikus okok.

doominogame · http://www.doominogame.com 2011.09.15. 18:23:15

Sötét zöldek!

Atom ne, viz ne, szél ne, hőerőmű ne!

HÁT AKKOR????

amarőr 2011.09.15. 19:06:20

Sziasztok.
Én úgy gondolom, hogy mivel a MAHARTON kivül nem volt hajós, így nem is lehet sok magyar lobogós önjáró.
A néhány cég aki elkezdte sajnos küzd a Holland több-száz éves tudásával...vagyis Ők már 2500-5000 tonnás 4-5 millió eurós hajókkal járnak, míg a roncsokat, megvettük tőlük mi és a románok.. A Magyar szakasz teljesen jól hajózható, mert az bécsi vízen nem lehet többel felmenni, mint ami az pedig általában kevesebb, mint a magyar szakasz vize. Nincs ipar, nincs gazdaság. A kereskedő cégek nem érdekeltek, hogy magyar fuvarozók vigyék a Magyar árut (gabona), hiszen egy percentért, pont megcsinálják magukat.
németeknél a hajózásnak hagyománya van a Magyaroknál múltja :) ennek ellenére van nem is egy cég aki árut szállit és büszke a lobogójára...

jet set 2011.09.15. 20:12:47

@magyar bucó: Igen, de alaptalanul. Meg kell találni az egyensúlyt a természet és a gazdaság között.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.09.15. 20:50:39

@kakukk123: "...a hozzászólók tetemes részéhez hasonlóan lövésem sincs semmiről, amiről itt beszélünk.
Viszont lejöttem bicajjal Passautól Pozsonyig, kb. 18. duzzasztó és vízerőmű mellett, csodás természeti tájakon,..." Sajnos akik ma (és az elmúlt 20 évben)Magyarországon médiaközelbe jutnak azoknak sincs lövése az egészről, nem is értenek hozzá, hisz tudatlanok és erre még büszkék is, művészek, bölcsészek, úgy kezdték a "hozzáértést", hogy már elemiben buktak fizikából. A szakértelem bolsevista trükk, ezért veled ellentétben nem mennek végig bicajjal a működő Duna mellett, mert még bedőlne az elméletük a "kibetonozott mederről", amivel itt is meghülyítettek néhány kommentelőt. A folyamszabályzás szakkérdés, amibe a környezetvédelmi szakembereknek is szava kell legyen, de a Lányi András, Hajóssi Adrenn, Illés Zoltán (IGEN Ő SE) nem szakemberek, hanem önjelölt mozgalmárok, akik a néphülyítést választották megélhetési forrásnak. Még akkor is elítélendő ez, ha csak tudatlanságból teszik, de itt már megélhetési és presztizsokok is fennforognak.

magyar bucó 2011.09.15. 21:33:26

@kakukk123:
"Viszont lejöttem bicajjal Passautól Pozsonyig"

Akkor biztosan feltűnt, hogy alig kell tekerni, többnyire "magától" megy a kerékpár. Arrafelé ugyanis jelentős esése van a folyónak, nem kell egy fél megyét elárasztani néhány méteres szintkülönbségért, mint nálunk.

pernahajder Campbell 2011.09.15. 21:47:15

@magyar bucó: Bocsi, de elmagyaráznád, hogy szerinted miért kellene fél megyéket elárasztani néhány méteres szintkülönbségekért?

magyar bucó 2011.09.15. 22:29:29

@pernahajder Campbell: Mert errefelé tíz-húsz centi az esése kilométerenként.

Rózsa Surányi 2011.09.16. 00:45:43

Úgy vélem, hogy a Duna Magyarország egyik igen nagy jelentőségű és értékű természeti adottsága.
Én a Dunára úgy tekintek, mint amely a partján élő százezrek számára biztosítja az emberi életteret. A friss levegőt, az ivóvizet, a nyári megmártózást, az evezési, sportolási lehetőséget és egyáltalán az "élni érdemes" panorámát, környezetet.

Ezt az értéket a jelenlegi hajózás is erőteljesen rombolja. A strand előtt 20 méterrel 5 percenként eldübörgő többezer lóerős dízelektől nem hallani a gyerekem szavát. A kajakokat, a horgászok úszóit méteres hullámok dobálják, ellehetelenítve azt, hogy az evezést, a horgászatot kikapcsolódásként élhessük meg.
Az élővilágnak okozott kártételről nálam szakavatottabb emberek tudnak reális tényeket sorolni.

Ha élhetőbb világot, fenntarható fejlődést szeretnénk, akkor ahhoz kevesebb közlekedés és több lokális érték tartozik. A kevesebb hajózás, a kevesebb közlekedés energiatakarékos. Ezt számos ember képes átgondolni, elfogadni.

Ha már árut kell szállítani Kölnből Ruszéba, ott a vasút - kapacitása egyre kihasználatlanabb. A vasúti költségek 80%-a állandó költség. Akkor is fizeti az ország a pályák fenntartását és a személyzetet, ha naponta csak egy vonat megy rajta. Ha innen indul a kalkuláció, hamar kiderülhet, hogy a vasút olcsóbb is lehet mint a hajó. A hajó csak azért olcsó ma, mert a hajósok nem fizetnek pályadíjat, útdíjat, ingyen rombolják a mi természeti értékeinket. Akkor meg miért terhelnénk a Duna völgyét újabb forgalommal, dübörgéssel, környezetszennyezéssel ?

Úgy vélem, sok ember és a Duna menti településeken számos, az emberek valódi érdekeit képviselő civil szervezet gondolják hasonlóan, mint ahogy azt a fenti sorokban röviden érzékeltettem. Azt gondolom, ha elkezdenék kikotorni a Dunát az új, nagyobb hajók számára üzemcsatorna gyanánt, akkor az emberek ismét összefognak, mint anno a visegrádi gát ellen, a Dunáért.

magyar bucó 2011.09.16. 06:15:01

@pernahajder Campbell: Ezért az erőműhöz szükséges szintkülönbséget 100-200 km-es duzzasztott szakasszal lehetne elérni.

Acmee 2011.09.16. 08:33:24

@magyar bucó:

Nem egészen. A Kiliti duzzasztó a magyar oldalon kb. egy Velencei tó területével megegyező tározó tavat hozott volna létre. ~30km-rel lejjebb lett volna a turbinatelep, ennek ellenére a duzzasztóban is lett volna egy turbina (8m-es szintkülönbséggel). 100km-rel lejjebb az árhullámot tompító duzzasztó lett volna, nem pedig akkora tározó.

pernahajder Campbell 2011.09.16. 10:02:43

@magyar bucó: És a duzzaztott szakasz hosszából adódik annak szélességére is?

magyar bucó 2011.09.16. 10:09:03

@Acmee: "A Kiliti duzzasztó a magyar oldalon kb. egy Velencei tó területével megegyező tározó tavat hozott volna létre."

Azért az nem kicsi. És ez csak a magyar oldal...
Kiliti alatt még kisebb a folyó esése, még nagyobb tározótér kell.

pernahajder Campbell 2011.09.16. 10:26:35

@magyar bucó: Akkor esetleg lennél olyan jó, hogy mondjuk a nagymarosi vízlépcső esetében elárulnád, melyik fél megye, mely települések lesznek elárasztva?
süti beállítások módosítása