Pártunk és Kormányunk figyel az egészségünkre! És ez jól is van így. Most éppen törvénybe akarja iktatni, hogy ezentúl nem lehet büntetlenül mérgezni a magyart. Aki a nemzettestet finomított cukorral, sóval vagy koffeinnel akarja sorvasztani, az fizessen! Kivéve, persze, egyes eseteket, és, ugye, végső soron a büntetőadót sem a mérgezők, hanem maguk a mérgezettek fizetik majd meg, de sebaj. A lényeg az elv. És az a helyén van. Mint mindig. Nézzük a részleteket!

Az üdítőitalok literenkénti árát szeptembertől 10 forinttal, jövő januártól 15 forinttal, az energiaitalokét 300 forinttal emeli a korábban hamburgeradónak, most chipsadónak nevezett termékadó. A nyilvánosságra került törvénytervezet szerint a csomagolt édességek kilójának szeptembertől 200 forint, januártól 250 forint lesz az adója, a jégkrémek kilónkénti árát 100 forinttal drágítja az új adó. Legnagyobb mértékben a sós snackek és az étkezési porok árát emeli a sarc, előbbiek adótartama kilónként 400 forint, utóbbiaké kilónként 500 forint lesz. A törvénytervezet általános indokolása szerint "célszerű, ha az új bevételi forrás olyan termékadóból ered, mely azoknak a termékeknek a forgalmazását terheli, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoz". A törvény az előkészítők tervei szerint idén szeptemberben lépne hatályba, ám egyes adótételek, mint írtuk, már jövő januártól változnának. A hazai termékek adóját a gyártónak, a külföldi termékekét az importőrnek kellene megfizetnie, az itthon külföldi piacra gyártott termékek adómentesek lennének. (Index.hu)

Néhány dolgot érdemes mindjárt pontosítani. A törvényalkotó nem az egészségkárosító anyagokat büntetőadóztatná, hanem a termékeket, azok közül is csak a csomagolt árukat. Cukrot, koffeintablettát, asztali sót tehát annyit adhatunk el, amennyit csak akarunk, és málnaszörppel és sósrúddal is hülyére itathatjuk-etethetjük a kocsmavendégeket, de ha ezt zacskóban forgalomba akarnánk hozni, akkor megnézhetjük magunkat.

Ezt az elmeháborodványt nem is oly rég még hamburgeradónak hívták, mert akkoriban a komplett magyarföldi gyorséttermi szektor megsarcolását tervezték, de úgy tűnik, győzött a McDonald's–KFC–Burger–Pizza Hut-lobbi. Ami, valljuk be, nem gyenge csapat. Négyen együtt simán produkálják a teljes magyar GDP-t... Ha azt mondják, nem fizetünk – akkor nem fizetnek. Kuss, Matolcsy, hülye vagy fiam, leülhetsz, egyes!

Miután tehát a valódi erővel rendelkező multik kihátráltak, maradtunk mi, hülye kis magyarok. Minket, ugye, meg lehet sarcolni, bármikor, bármennyire, mert úgyis befogjuk a pofánkat, örülünk, hogy lyuk van a seggünkön, meg hogy mégiscsak kapunk valamennyit a fizetésünkből hó elején, ha meg nem, mert rohadtul nincs melónk, akkor majd a húdenagyonnagy közmunkaprogramból részesülhetünk. NSDAP-program, 1933 rulez... De ne menjünk távol a cukortól és a sótól!

Lenne itt ugyanis néhány egyszerű kérdés. Jelesül mindjárt az, hogy vajon miért esik egy kalap alá a gyümölcslekvár és az energiaital. És mi a búbánatos francért különadóztatnák együtt, mint egészségkárosító mérget, a chipset és az ízesített ásványvizet, utóbbiakat éppen annyira, mint az egyébként cukrot és koffeint is tartalmazó "kólákat"? Ha jól értelmezzük a dolgot, akkor a dobozolt jégrémeket megadóztatják, de a sarki cukrászatban, nem porból, hanem a búbánat tudja, miből kotyvasztott fagyit nem. Miképpen a kávét sem, amiben pedig valamivel azért több a koffein, mint bármelyik energiaitalban vagy üdítőben.

Szerencse, hogy Pártunk és Kormányunk vigyáz az egészségünkre, és helyettünk gondolkodik, mert mi, kis buták, magunktól nem tudjuk felmérni, hogy mi jó nekünk, és mi nem. Mégis motoz itten egy kósza kérdés: Tessék mondani, csak mi érezzük úgy, hogy maguknak tényleg kezd teljesen elmenni az eszük?