A közelmúlt napokban néhány figyelemkeltő ítélet született a magyar független bíróságokon. Önkényesen ragadjunk ki közülük néhányat: a Geréb Ágnes-per, a maradandó fogyatékosságot okozó Stohl Buci, a zselici uzsorás, a félnótás Zuschlag és a hivatali visszaélő Benedek Fülöp. A verdiktek meglepően gyorsak, és többnyire a vártnál szigorúbbak voltak. Lehet, hogy vége a bírósági maszatolásnak?

Amennyire a köz kollektív memóriája csak vissza tud kalandozni az időben, kies hazánkban orvost a szakmaiatlan és törvénytelen tevékenysége okán letöltendő börtönbüntetésre még nem ítéltek. Most ennek a folyamnak vége: Geréb Ágnest első fokon fogházba küldte a bíróság, és példátlanul hosszú időre, öt évre eltiltotta az orvosi praxistól. Jó, persze, Geréb doktor-bába-dúla meglehetős ideje dúlja a hazai szülészeti szakmát, és nem először táncolt az igazságszolgáltatás katonáinak idegein, de akkor is.

Az, hogy a Zselic magajelölt bankárát fegyházba dugják és savban feloldják a kulcsot, igazándiból nem meglepő, és igencsak megérdemelt, de nyolc év tíz hónap a legszigorúbb fokozatban azért majd csak példa nélkül való.

Benedek Fülöp ex-államtitkár másfél éves felfüggesztettje egyesek szerint lehet túlzottan enyhe ítélet, mások – jelesül az érintett – szerint bizonnyal határtalan túlkapás. Mindenesetre a lényeg: hivatali visszaélés, egészen pontosan egy ingatlanpanamában való érintettsége miatt jogerősen elítéltek egy nem is olyan régen még vezető állami beosztásban fungáló politikust. Zuschlag hat és fél év letöltendője ezt jócskán megfejelte. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az egykori képviselő a vád szerint hetvenmilliót síbolt –akkora összeget tehát, amiből egy felső középkategóriás új-burzsoá mai politikai milliárdos egy rövid hétvégén sem jön ki –, nem a saját részére, ráadásul ennek az összegnek a felét visszafizette, úgyhogy sok jel szerint ez a szerencsétlen bohóc sok-sok parlamenti bűnöző vétkeit üli le most éppen.

És hogy ebből a sorból ki ne maradjon, itt van mindenki Stohl Bucija, aki életében talán először produkált őszinte elképedést művészi eszközkészletével. Vagy a nélkül – ugyanis a mai ítélet kihirdetésekor valóban a tökéletes értetlenség vasalta ki a vonásait. Két év négy hónap letöltendő.  Nem kevés, még ha nem jogerősen is...

Ha Benedek Fülöp nem törné a korrelációt, s ha nem tudnánk, hogy mindezenközben több mint egy évtizede nem születik jogerős ítélet például a Koszi-klán többhullás maffiaperében, akkor akár azt is gondolhatnánk: valami elkezdődött. Lehet, hogy lassan végre vége lesz a bírósági maszatolásnak? Vagy csak a kiemelt, nagy médiafigyelmet keltő ügyekben születnek példaértékű ítéletek?