A nap izéje

‎"A titán forradalmi út nem habos kakaós uzsonnázással tarkított sétakocsikázás! Hanem egy diadalmasan száguldó gyorsvonat, ahol a mozdony acélos dübörgése elnyomja esendő gyomrunk korgását!"

Utolsó kommentek

"nézd legott Komédiának, s múlattatni fog. "

2011.02.10. 12:13 Harpi

Magyarország: a százezer tó országa

Címkék: költségvetés mezőgazdaság katasztrófavédelem belvíz vízügy vízgazdálkodási társulások

Amikor e sorok íródnak, nagyjából 300 ezer hektárt borít belvíz Magyarországon. Ennek a hat Budapestnyi területnek körülbelül a fele termőföld. Százmilliókat költünk a védekezésre, s hogy mekkora kár keletkezett vagyonban és terményben, az majd csak a későbbiekben derül ki. Az összeg nyilvánvalóan milliárdos lesz – pedig ennek nem kellene feltétlenül így lennie! Van megoldás arra, hogy miként kerülhetők el az évről évre egyre súlyosabb károk, ráadásul ez a megoldás olyannyira szem előtt van, hogy érthetetlen, miért nem teszünk végre a belvízkatasztrófák megelőzése érdekében.

Nézzük először a tényeket. Az Országos Karasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapja szerint: "A belvíz az ország 45 %-át, főként az Alföldet érinti. Meghatározói egyrészt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék), másrészt az emberi tevékenységek. Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvíz-csatornázás elmaradása "talajvízdombok" kialakulásához vezethet, ami szintén növeli a belvízveszélyt." 

Ez a veszély Magyarországon nem új, voltaképpen a Tisza és a Duna szabályozása óta krónikus probléma. Tisztában kell lennünk azzal, hogy hajdan gyakorlatilag az egész Alföld, de legalábbis a jelentős hányada a Tisza ártere volt. Lapályos, mocsaras terület, amit rendszeresen elöntött a víz. A 19. századi szabályozás a magas vízszintet jó esetben az új mederben, a gátak között tartotta, ám egyúttal kívül rekesztette a csapadék- és olvadékvizeket is. Ezt természetesen felismerték az akkori vízmérnökök is, így a folyamszabályozással egy időben gondoskodtak azokról a csatornarendszerekről és vízügyi műtárgyakról, amelyek egyrészt elvezetik, másrészt – ahol erre szükség van – a folyómederbe emelik a belvizet.

Itt jönnek a képbe a vízgazdálkodási társulások. Az első ilyen szervezeteket éppen a Tisza-szabályozás hívta életre, és már a 19. század második felében sorra alakultak meg, jellemzően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtő területén. Igencsak komolyan vették a dolgukat, a mai Mezőtúr-tiszaugi Vízgazdálkodási Társulás jogelődje, "az 1876-tól a Cibakházi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat néven működő érdekeltség rövid idő alatt igen jelentős, sőt kiemelkedő vízrendezési munkát vég­zett. 1892-ig 75,4 km hosszú csatornahálózatot épített. 1880–1882 között épült a varsányi és tiszakürti 1 m átmérőjű, és a tiszainokai 0,75 m átmérőjű zsilip. Ugyan­akkor a tiszakürti öblözet csatornahálózatát bekötötték a cibakházi lecsapoló rend­szerbe, melynek tározója a Tiszaugi és a Cibakházi Holt-Tisza volt. Úttörő volt a társulat abban is, hogy 1882-ben az országban első ízben, itt alkal­maztak belvízelvezető szivornyát, az említett holtágak vizének csökkentésére. Majd a cibakházi szivornya mellé 1928-ban, a tiszaugi és tiszakürti öblözetben 1940-es évek elején kisebb teljesítményű, állandó szivattyútelepet építettek" (idézet innen).

A vízgazdálkodási társulások vígan éltek, amíg a második világháború után meg nem haltak. Akkor egy rövid időre nem tartott rájuk igényt a kommunista állam, de a téeszesítés után kiderült, hogy az erőszakkal világra kényszerített mezőgazdasági nagyüzemek és az általuk újra életre hívott közös szervezetek remekül el tudják látni ezt a feladatot. A tsz-ek, állami gazdaságok és a helyi tanácsok a társulásokkal közösen karbantartották a vízelvezető árkokat, a kormányzat pedig gondoskodott arról, hogy a falu szélén, a háztájik és a kertek területén szintén jó állapotban legyenek ezek a műtárgyak. Egyszerűen azáltal, hogy kőkeményen megbüntették azokat a gazdákat, akik netalán megfeledkeztek erről a feladatukról.

A rendszerváltás után azonban a termőterületek nagyrészt magántulajdonba kerültek, méghozzá többnyire apróra felparcellázva. Az állam keze egyszeriben elgyengült, így hát senki sem emelte fel a szavát amiatt, hogy az új földtulajdonosok beszántották a vízelvezetőket, és a helyüket bevetették – no nem sóval, de búzával vagy kukoricával. Az, hogy ezáltal hirtelen megugrott a belvízkár, igazán senkit sem érdekelt, hiszen – bármilyen szomorú is ezt kimondani – a magyar mezőgazdasági szektor "úgy volt szocializálva", hogy ha kár esik, azt majd az állam megtéríti, így fölösleges bármit is tenni a károk megelőzése érdekében. És ez ma sincs másként...

Az újjászervezett vizgazdálkodási társulások ma a gazdák szerint egyszerű pénzszivattyúként működnek. Az állam az elmúlt nyolc évben egy fillérrel sem járult hozzá a fejlesztésekhez, sőt a védművek és a műtárgyak karbantartáshoz és működtetéséhez sem, a gazdálkodók befizetései pedig szinte csak a szervezet fenntartására volt elég. A belvízi védelmi rendszer állapota leromlott, javarélszt alkalmatlanná vált az egyébként is az átlagosnál több csapadék elvezetésére.

Ugyanez a helyzet a települések területén is. Az önkormányzatoknak nincs pénzük az árkok karbantartására, és nincs erejük arra, hogy ott, ahol ez a lakosság kötelessége, a lakosokkal megfelelő állapotban tartassák azokat.

A helyzet kiábrándító – de nem reménytelen! A megoldásnak két útja van: az egyik a vízgazdálkodási társulási rendszer újragondolása, a másik a mezőgazdasági termelés racionalizálása.

A 2011-es költségvetés hosszú idő után először viszonylag jelentős összeget szán erre a területre: a vízitársulatok kezelésében és üzemeltetésében lévő vízilétesítmények fenntartására külön soron 4,6 milliárd forintot, a vízügyi feladatokra 348 millió forintot irányoz elő.

A kormányzati szándék tehát a jelek szerint megvan, márpedig ezt ki kell használni! Az egyik mód az lenne, hogy végre-valahára rendezzék a víztársulások helyzetét, valódi önkormányzatiságot alakítsanak ki bennük, s a működésüket ezáltal tegyék hatékonnyá. Ez a demokratikus, ha úgy tetszik, liberális minta. Csakhogy a mai helyzetben lehet, hogy sokkal inkább eredményrevezető, ha a másik utat választjuk. Ma talán jobb megoldásnak látszik, ha a társulásokat közvetlen állami irányítás alá vonják, szakértői csapatok elkészítik az egész országra vonatkozó belvízrendezési tervet, amit részben a gazdálkodók befizetései, részben központi, részben pedig uniós források felhasználásával a társulások megvalósítanak. A módszer motorja pediglen nem más, mit az, hogy a gazdálkodókat a támogatásokkal ösztönzik a belvízi startégiának megfelelő tevékenységre, a támogatások megvonásával pedig büntetik azokat a renitenseket, akik a többi gazda termelésbiztonságát veszélyeztetik.

Ha már a támogatásoknál tartunk, érdemes újra elmondani: a magyar mezőgazdaság szerkezete nemcsak gazdasági, de vízgazdálkodási szempontból is katasztrofálisan rossz. Amikor e sorok írója a nyolcvanas években agrártudományi egyetemre járt, már egyre hangosabban szóltak azok a hangok, amelyek szerint az akkori támogatási rendszer több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Azzal ugyanis, hogy egy adott gazdaság minél rosszabb talajon termelt, annál több támogatásban részesült, arra ösztönözték a termelőket, hogy még a sziken-homokon is kenyérgabonát vessenek. Ha kiégett vagy elvitte a belvíz, hát üsse kő, a támogatásból akkor is megélt a téesz. Eszük ágában sem volt a megfelelő kultúrát a megfelelő területen termelni, mert a szerkezetátalakítás túl nagy feladat volt a várható haszonhoz képest.

Sajnos ez a gondolkodás a mai gazdálkodók egy részében is tovább él, annak ellenére, hogy a támogatási rendszer azóta jócskán megváltozott (és nem mindig a jó irányba), így ma már nagyon is érdemes (lenne) elgondolkodni az okszerű területhasználaton. Még ma is rettegnek attól, hogy, ha kell, alapjaiban átrajzolják a művelési ágak térképét. Pedig a megoldás egyszerű, olyannyira, hogy még az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is a széles közönség figyelmébe ajánlja: a belvízi károk megelőzésének leghatékonyabb módja a "megfelelő területhasználat, a főbb művelési ágak elrendezése, erdősítés, talajvédő gyepesítés, szintvonalas talajművelés, talajvédő agrotechnika, megfelelő növényi borítottság". Mit jelent ez? Azt, hogy a belvízveszélyes területekre még akkor sem érdemes a vízborítottságra érzékeny növényeket telepíteni, ha a belvízrendezés megoldott.

A rendszeresen elöntött területeken erdősíteni és gyepesíteni kell, utóbbi esetben legalább növelhető a modern, legeltetéses állattartás rendelkezésére álló legelőterület is. A megújuló energiaforrásokkal szemben növekvő igények itt például tűzifa termelésével is költséghatékonyan kielégíthetők, de jelesül olyan gyümölcsösök is telepíthetők, amelyeket nem zavar az évente egy-két hónapig tartó vízborítás. A szélsőségesen belvizes területeken pedig halastavakat lehet telepíteni.

Mindehhez persze nagyon komoly szemléletváltozásra van szükség, mind az állam, mind a gazdálkodók részéről. Biztató jel, hogy a kormány, úgy tűnik, végre fontosnak tartja, hogy odafigyeljen a belvízveszélyre, azt viszont csak remélni lehet, hogy az ágazatnak szánt pénzt megfelelően használják fel. A legokosabb ugyanis, ha nem a védekezést, hanem a megelőzést erősítik vele. A gazdálkodóknak pedig el kellene fogadniuk a természet adta játékszabályokat, s ha ez nem megy maguktól, akkor az államnak kell ösztönözni őket arra, hogy ne akarjanak továbbra is minduntalan a széllel szemben – termelni...

Horváth Árpád

46 komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://napizeje.blog.hu/api/trackback/id/tr592651383

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Az új alkotmány/1.: Sorozatindító - Szükségünk van-e új alkotmányra? 2011.02.15. 18:37:11

„The earth belongs always to the living […] by the law of nature, one generation is to another as one independant nation to another.” (Thomas Jefferson, 1789. szeptember 6.) A fenti idézet jól mutat rá arra, hogy az általam...

Trackback: Az új alkotmány/1.: Sorozatindító - Szükségünk van-e új alkotmányra? 2011.02.15. 18:31:52

„The earth belongs always to the living […] by the law of nature, one generation is to another as one independant nation to another.” (Thomas Jefferson, 1789. szeptember 6.) A fenti idézet jól mutat rá arra, hogy az általam...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

greenfishing 2011.02.11. 01:09:29

én nem vagyok szakértő ezért azt az amatőr kérdést tenném fel, hogy miért nem alakítunk ki még nagyobb tározókat,illetve az amúgy is folyamatosan elöntött területeket miért nem árasztjuk el ellenőrzött körülmények között. nyilván át kell vezetni a többletet az országon, de ha közben nagyobb területet arra szánnánk, hogy tároljuk is közben a vizet. szerintem ez, már közép távon megtérülne. Gondolok arra, hogy a víz egyre nagyobb stratégiai eszköz lesz talán már a közeljövőben, és ezt a kincset szállíthatnánk mint a kőolajat :)de tréfát félretéve! miért ne? tudom q nagy befektetés, de a gázzal is bejött.

harcsabajuszos 2011.02.11. 11:52:18

Segítek egy kicsit, hogy megértsd a probléma forrását.
Mióta a Kárpát medence lakott, ismert, hogy az összes környező folyó ide hordja a vizet.
Ezt a honfoglalás előtt úgy hasznosították, hogy az ország jelentős területét behálózó hármas csatornarendszert töltötték fel az áradások. Nem véletlenül álltak meg itt a magyarok, jó vízgazdálkodás eredményeként gazdag földek és legelőkkel rendelkezett a medence, csatornák halgazdálkodása ma is jövedelmező volna.
Aztán jöttek a magyarok, a tatárok és szétcsesztek mindent, amit az őslakosok kialakítottak.
Az elhanyagolt csatornák feltöltődtek, mocsárrá változott az ország, utána meg jöttek a géniuszok és gátakkal beszorított csatornákat csináltak a folyókból.
Eredmény?
Folyamatosan csökkenő talajvízszint, belvízzel, aszállyal, áradásokkal kombinálva, milliárdok mennek el a semmire, akarom mondani védekezésre, amit a mesterségesen előidézett helyzet eredményez.
Nem kellene erőltetni.
Lehet széllel szemben, de nem érdemes.

gentry 2011.02.11. 11:56:13

Tudomásul kellene venni, hogy a természet úgyis visszaveszi azt, ami az övé. Ezért nem az a megoldás, hogy erőszakkal megváltoztatjuk a természetet (folyószabályozás), hanem az, hogy igazodunk hozzá. Ez egy lápos, mocsaras rész volt, olyan jellegű gazdálkodást kell folytatni, ami egy ilyen terület jellegének megfelel. És akkor egyúttal jöhetne a szemléletváltás az árvízvédelemben is, visszatérhetnénk a fokgazdálkodáshoz, ami szerintem a legjobb megoldás.

Vámos Sándor · http://passport.blog.hu/ 2011.02.11. 12:00:08

Szintén laikusként kérdezem, hogy egykor a legendás magyar narancs program mellett kísérleteztek a rizstermesztés meghonosításával is.
Persze ezzel az aszályos nyári időszakban volna gond, de a vízzel elárasztott területek láttán nekem ezt a megoldás jutott eszembe..

Ebcsont 2011.02.11. 12:04:45

Üdv Mindenkinek!
Azért a probléma szerintem nem ennyire "bonyolult". :)
Felénk például, ahol nagyon kötöttek a talajok, egyértelműen a nem megfelelő minőségű földmunkák okozzák elsősorban a bajt. Itt a "gazdák" a mélyszántáson "spórolnak", helyette csak megkapargatják a felszínt és úgy gondolják, hogy minden rendben.
A bejegyzés további felvetései "csak" súlyosbítják ennek a szemléletnek a következményeit.

Giraffa 2011.02.11. 12:05:57

" a magyar mezőgazdasági szektor "úgy volt szocializálva", hogy ha kár esik, azt majd az állam megtéríti, így fölösleges bármit is tenni a károk megelőzése érdekében. És ez ma sincs másként..."

Azért ez így nem igaz. :)

Persze az ÁRTÉREN elöntött házak tulajdonosait közpénzen mentjük, védjük, óvjuk. Pl. Római part. Rémlik? :)

Ha jár a városlakónak az állami segítség, akkor a vidékinek is...

pneumónia 2011.02.11. 12:09:48

Okok:
1: több évre való hirtelen csapadék mennyiség
2: földrajzi adottságok
3. rengetek helytelen építkezés, ami figyelmen kívül hagyta a vízrajzi dolgokat, autópályák, utak.
4. a meglévő elvezető csatorna rendszerek karbantartásának elmaradása. ( Önkormányzati feladat, de csődközelben a 60-70%uk kétlem hogy erre lenne $)
A tározók, és csatorna kialakítása milliárdos projekt $ba! Esélytelen, most...

Yakk 2011.02.11. 12:09:48

@Oreg: Bocsánat, de ez a fokgazdálkodás még tudtommal a középkorban is működött, nem a magyarok tették tönkre, hanem a török megszállás.
A többivel egyetértek.

Sokorai_Atala 2011.02.11. 12:16:29

@Giraffa: a rómain lakott a barátnőm, az ártéren, de nem közpénzből volt a védelem, hanem a közös költségből fizettek a homokért, a fóliáért, a szivattyúért STB. Ezért igen magas volta a havi közösköltség, hogy árvíz esetén nem kelljen annyira mélyen a zsebükbe nyúlniuk (bár volt, hogy 30-40 ezret rá kellett tenni lakásonként)Az ő házuk volt teljesen körül homokzsákolva szinte egyedül a rómain, többit elöntötte a víz. Barátok, munkatársak pakoltuk a zsákokat napokig, amíg ott lakott én is többször ezért tudom.

idefix 2011.02.11. 12:17:08

Ez egy nagyon korrekt cikk! Gratula!

blabla33 2011.02.11. 12:19:36

Egyetértek a poszttal, egy apró kiegészítést tennék csak, ami szinte minden, a témával egyébként relevánsan foglalkozó írásban félreérthetően szerepel: a társulatok megnevezése. A jelenlegi (rendszerváltás utáni) fogalom, a vízgazdálkodási társulat összefoglaló neve a víziközmű társulatnak és vízitársulatnak. A vízitársulat feladata lenne többek között a külterületi belvíz elleni védekezés, ennek megfelelően a vízitársulat egy folyamatosan működő jogi személy. A víziközmű társulat pedig a víziközmű beruházások megvalósítása céljából létrehozott társulat, ami jó esetben a beruházás megvalósításával meg is szűnik.

Sokorai_Atala 2011.02.11. 12:20:38

A cik nagyon pontosan és szemléletesen leírja, hogy mi történt, miért van ekkora belvíz (parcellázás, betömött árkok, azon még két sor kukorica elfér)).
Egy hónapja voltam Csongrádban, tényleg hihetetlen a vízmennyiség, de az is, hogy ahol esetleg még van árok, azokban minimum dzsungel van, illetve most(!!) kezdték el a földeknél ásni, tisztítani az árkokat, amikor ilyen nagy a baj.

doominogame · http://www.doominogame.com 2011.02.11. 12:38:42

Valamint törvénnyel kellene megakadályozni, hogy a "norvég" származású magyarok ne lopják el az erdőket, mert azoknak vizmegtartó szerepük is van. Ez kimaradt. Meg az ellopott vizvédművek, zsilipek, bármi, ami mozgatható. Sajnos ma egy ellopott zsilipet úgy mérnek, hogy mennyi az értéke a vastelep mérlegén. Nem úgy, hogy mennyi kárt okoz a hiánya. Néhány norvégot kellene nagy csinnadrattával rengeteg időre elitélni, s haladna az ügy előre. Uff.

whale 2011.02.11. 12:39:33

Tetves észak-balkáni csürhe lakja ezt a jobb sorsra érdemes országot, azabaj....

chico 2011.02.11. 12:49:20

Azt már nagyon sokan leírták, pontosan, szépen, hogy mi a baj. Megoldást arra, hogy miből finanszírozná a termelési ág váltást, az átállás idejére az elmaradt jövedelmeket, hogy tényleg ösztönző erő legyen, illetve a gazdák átképzését, ami esetleg más növénykultúrához szükséges tudást ad, na azt nem láttam értelmeset.
A sok fokgazdálkodás mellett kampányoló érveléséből valahogy mindig hiányzik az a rész, amikor azt is kijelenti, hogy fölvállalja, hogy átmenetileg, míg átállnak a kevesebb jövedelmet hozó művelési ágra - netán a lassabban megtérülő legeltetéses állattartásra - a parasztok, addig vállalja a magasabb adóterhet is. Vagy akár Illés Zoltán kissé szürreális terve a termékdíjemelés miatti drágább ásványvizet, üdítőt, stb. Annak érdekében, hogy ne legyen tömeges a nyomor vidéken. Ez is a társadalmi szolidaritás része kéne, hogy legyen, nemcsak annak elvárása, hogy kevesebb támogatást kapjon az, aki végül is megtermeli azt az ételt, ami az asztalra kerül.

Ja és a legeltetéses állattartás modernitásáról egy gondolat: ez csak olyan, kedvezőbb időjárású országokban megoldás a húsmarha vagy juhtartásban, mint Új-Zéland, vagy Ausztrália, mert ott olcsóbb a termelés. Nem véletlen, hogy a világ legtermelékenyebb állattartói közé tartozó Hollandiában, illetve Dániában a költséghatékonysági okokból legkedvezőbb zárt telepi modellek terjedtek el a sertés és baromfitenyésztésben, valamint a tejtermelésben.

Ja és még valami a belvízproblémával kapcsolatban. Az elmúlt 20 évben nem nagyon láttam - a sok ezer hektáron gazdálkodó egykori tészekből lett nagyvállalatokon kívül - hogy akár a korábbi téeszelnökök, agrármérnökök legalább a saját földjük mentén rendbe tették volna az árkokat. Oldja meg a vízitársulat, meg az állam. Ez nem mentség persze az általános mentalitásra, de nem nagyon hallottam kampányolni a sok agrármérnököt a csatornatisztítás mellett, és azt sem láttam, ahogy járják a falvakat, és győzködik a parasztokat, meg az önkormányzatokat, hogy ez így nem lesz jó fiúk, ásni kellene.
És persze azzal is egyetértek, hogy ha ártéri épületek védelmére mindig kerül pénz, legutóbb még a római part uniós pénzből való gátépítését is bejelentette Tarlós, akkor valóban, jusson már a vidék belvíz elvezetésére is.

Luca Badoer 2011.02.11. 12:54:28

Normálisan betartanák a szabályokat, 10 évben egyszer veszne el a termés a víz miatt. A jelenlegi helyzetben 10 évből elveszik pl 4-ben, de ha nem termelünk, mert lehet, hogy elveszik, 'me ez a természeté', akkor 10-ből 10-ben elveszne.

Különben az egész poszt kitűnően jellemzi a magyar viszonyokat. Korona az egészen, hogy a katasztrófavédelem tesz hosszútávú ajánlásokat... Amíg ilyen szerepkör zavarok vannak, addig mindenki a legközvetlenebb érdekeit nézi és így a pénz, meg a víz lesz az úr.

aeidennis 2011.02.11. 12:55:42

A vízgazdálkodási társulások alapítása jó ötlet, ám be kell látni, hogy a lakosság mentalitása miatt lehetetlen kivitelezni.
Amikor a XIX. században ilyen társaságokat alapítottak létezett még az a fogalom, hogy "közérdek".
Elég Rudnay Béla Ismertetése az Alsó-Csallóköz és Csilizköz ármentesítésére, valamint az Alsó-Csallóköz belvizeinek rendezésére vonatkozó terveknek és munkálatoknak, Budapest, 1894. c. művét átlapozni, hogy értsük, akkoriban nagyon más világ volt.
Akkoriban az emberek még szóba álltak a szomszédjukkal, és figyelemmel kísérték, hogy mi a helyzet a hárommal odébb fekvő parcellán.
Ha most ilyen társaságot alapítana valaki, abban bizonyára nagyobb szerepe lenne az eu-s pénzek lenyúlásának, mint a közjó szolgálatának.

Figyel Castro 2011.02.11. 12:56:17

@Sokorai_Atala: igen, aki ártérre építkezik, mert milyen szép...

aeidennis 2011.02.11. 12:58:06

@Oreg: Mi az a hármas csatornarendszer és hogyan tették tönkre (a magyarok után) a tatárok, ha már a magyarok előbb szétrombolták?

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2011.02.11. 12:59:47

1., A honi rendszerváltás közös "élménye" a Bős-Nagymaros erőmű lehetetlenné tétele volt.
2., A politikai elit műszaki analfabétákból (történészek, jogászok...) áll.
Fenti két pont miatt komoly mérnök ellenesség tapasztalható.
3., A Kárpát medence egy vízgyűjtő terület, amit egyben, integráltan lehet csak hatékonyan szabályozni. Talán nem kellene a magymagyarkodásunk okán folyton összeveszni a szomszédainkkal, akikkel közösen egymásra vagyunk/lennénk utalva.

aeidennis 2011.02.11. 13:00:48

@Figyel Castro: meg az önkormányzatban ülő ingatlanspekuláns képviselők, akik a saját anyjukat is felparcelláznák...

szs. · http://martinluther.blog.hu 2011.02.11. 13:02:51

Meg kell nézni a régi térképeket. Nincs új a nap alatt.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.02.11. 13:05:00

alapvetően szerintem az a baj, hogy a városi emberek uralják a politikát

a városi ember pedig úgy gondolkodik, hogy a teszkóban úgysincs sose árvíz, belvíz

na meg IMF hitelből úgyis mindig lesz pénz mindenre...

Sokorai_Atala 2011.02.11. 13:10:10

@Figyel Castro: igen, de én arra regaáltam, hogy az állam fizeti nekik a védekezést.(amúgy már nem lakik ott)

Kászon Tomi · http://kulturjunkie.blog.hu 2011.02.11. 13:12:35

A belvízt nem hinném, hogy meg lehetne akadályozni, sajnos.

aeidennis 2011.02.11. 13:15:56

@Tomi9046: Meg lehet, csak az a kérdés, hogy érdemes-e? Mekkora a védekezésre fordított összeg és az milyen arányban van a mentett értékkel.

Giraffa 2011.02.11. 13:23:07

@Sokorai_Atala: Nagyon örülök, ha nem az állam fizeti. Végre egy kis öngondoskodás. (ha már van olyan okos valaki, hogy ártérre építkezik)

Kászon Tomi · http://kulturjunkie.blog.hu 2011.02.11. 13:23:20

Értem. Gondolom milliárdokba kerülne. :S Külföldön ezt, hogy oldják meg? Vagy sehogy?

Giraffa 2011.02.11. 13:26:34

@endike: "alapvetően szerintem az a baj, hogy a városi emberek uralják a politikát"

bingó.

Aztán meg fölháborodik, hogy emelik a kenyér árát, mert a termés jó része odalett a belvíz miatt. (vagy nem lehet betakarítani)

Előbb-utóbb - az olaj elfogyásával - durván meg fog változni az "érték" fogalma. Nem lesz feltétlen előny a nagyvárosi élet.

aeidennis 2011.02.11. 13:27:04

@Tomi9046: Kéne egy Széchenyi, akik 20 társával egyetemben kiküldenénk 5 évre Hollandiába okosodni. (Talán ő az egyetlen olyan formátumú ember, aki haza is jönne...)

Sokorai_Atala 2011.02.11. 13:44:12

@Giraffa: igen, bár tudták ezt és üdülőövezetként is vették meg, adóztak is, mint ilyen utána (ő dolguk, nem sorakoztak segélyért:) - okokat nem sorolnám.

Palkovics Ede 2011.02.11. 13:54:46

@pneumónia:
5. EU-s pályázatok ár- és belvízi MEGELŐZÉSre (sosem értettem, hogy ahol rendszeresen előfordul, miért nem tesznek valamit), nem pedig térkövezésre vagy hogy valakinek a homokbányája jól járjon.

brlv24 2011.02.11. 13:56:11

@Tomi9046: Na ne vicceljunk mar, persze hogy meglehet. A kulcs az, hogy egy egyseges strategia menten szepen lassan el kell kezdeni az egesz terseg vizgazdalkodasat.
Az eleted soran volt olyan, hogy nem volt belviz a kornyeken?

Ott van a cikkben a megoldas.

brlv24 2011.02.11. 14:00:00

@Tomi9046: "Külföldön ezt, hogy oldják meg? Vagy sehogy?"

Ugy, hogy evtizedek ota foglalkoznak vele, kutatjak, penzt koltenek ra. Hollandia eleg jelentos resze tengerszint alatt fekszik, megis viragzik a mezogazdasag:D

Kászon Tomi · http://kulturjunkie.blog.hu 2011.02.11. 14:11:46

@brlv24: Tudom, hogy Hollandia a tengerszint alatt található. :D Ezért is rettegnek, ha esetleg elég nagy mértékben megemelkedne a tengerszint magassága.

Anti Anyag (törölt) 2011.02.11. 14:20:13

Egyszerű. Hiányzik a szükséges árok? A gazdát, vagy akinek fizet a rendbetételéért, megbüntetni.

Most jelenleg az lehet, hogy a gazda mutat az állami cégre, az állami cég szétteszi a kezét, hogy titkárnőre sincs pénz a gazda felnyalja egy év után az állami támogatást.

Eleve ezeket államilag és regionálisan kellene működtetni. Az állami cég megoldja az árkokat, elvégzi rendszeresen a nagy karbantartást, üzemelteti a szivattyúkat, stb, az alapvető tisztításra meg kötelezni kell a gazdát.

lendit 2011.02.11. 14:38:28

A gazdálkodók mohósága vezetett ide. Beszántottak mindent a nagyobb területért, most meg én fizessem meg az ő kárát. A védekezés költségeit velük kellene megfizettetni. A legelőket és mezőket miért törték fel, hisz az mindig belvizes terület volt. Úgy látszik az őseink okosabbak voltak a mostani gazdálkodóknál. Lehet, hogy parasztok.

aeidennis 2011.02.11. 14:45:11

@lendit: Inkább a TSZ-ben végzett gépesített nagy táblás gazdálkodás vezetett ide, nem pedig a "gazdálkodók" mohósága. Ilyen fogalom, hogy "gazdálkodó" 1960-1990 között nem is létezett.

nomad · http://szkaresz.blog.hu/ 2011.02.11. 16:10:17

Szerény emlékeim szerint az árvízvédelmi szakaszmérnök a gát mellett lakott, mint az erdész az erdőben. És tudta merre mit kell elvégeztetni időben a gátak és csatornák tekintetében. A piraléz vasgyűjtőket a falusiak akasztották volna fel a zsilipkorlátra társadalmi munkában. szkaresz.blog.hu/2010/06/23/vizrendezes_arvizvedelem

woland07 2011.02.11. 16:20:16

"Az önkormányzatoknak nincs pénzük az árkok karbantartására"
Ez ostobaság. Évek óta létezik a közmunka program, és szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki azon háborog, hogy 10 semmirekellő támasztja a gereblyét az út szélén a "belfaluban", ahelyett, hogy valami hasznosat csinálnának.
Már tavasszal látni lehetett, hogy gondok lesznek - és volt olyan önkormányzat, ahol maga a polgármester ellenőrizte, hogy a közmunkások elvégzik-e rendesen az árkok, csatornák tisztítását. Azon a településen is van víz, de nem fenyegeti a várost (mellesleg ez a város a Sárréten található, ami - mint a nevéből következik - meglehetősen vizes terület.

aeidennis 2011.02.11. 16:33:43

@woland07: Jó munkához a külső motiváció mellett belső motiváció is szükségeltetik.

woland07 2011.02.11. 16:45:16

@aeidennis: Jogos. Ezért kell(ene) megszüntetni minden olyan "járandóságot" (még az elnevezés is szörnyű!), ami a semmiért jár. És ezért kellene az embereket, akik valamilyen oknál fogva elvesztették a munkájukat, benntartani a munkában, hogy ne szokja meg a semmittevést. Biztosan tudod Te is: ha túl sokáig nem dolgozol, már nem tudsz visszaállni a napi 8 órás melóba.
Nekem egyébként van olyan ismerősöm, aki 2 diplomával, egy csődbe ment vállalkozással most egy autómosóban dolgozik - de dolgozik!

aeidennis 2011.02.11. 16:55:58

@woland07: Valószínűleg, ha engem ma kirúgnának, még hazafelé beugranék egy-két mekibe, hogy van-e munka. :)

Azonban a belvízkérdést semmiféleképpen nem bíznám közmunkásokra. Ide komolyabb szervezet kellene HELYBÉLI gazdákból, mérnökökből, politikai szereplőkből. Akik ÉRDEKELTEK abban, hogy a környezet ahol élnek, gazdálkodnak HOSSZÚ TÁVON működőképes maradjon.

Amíg 4 év a hosszútáv, és a vidéki emberek átlagéletkora 50 év felé közelít, addig helyben nem lehet a problémákat megoldani. Ördögi kör. Saját hajunknál fogva kell kihúznunk magunkat ebből a helyzetből.

harcsabajuszos 2011.03.22. 13:44:31

@aeidennis: geography.hu/mfk2001/cikkek/TakacsFuleky.pdf
Az Árpád korban több százezer km csatornáját az enyészet tette tönkre, nem a tatárok álltak neki csákánnyal és lapáttal...
Ha nem gondozod, leomlik, szétrágja a fagy, elmossa az eső.